És a fizetések is kiszámíthatatlanok.
Óriási munkaerőhiány van a tanári szakmában, emellett a pályaelhagyók száma is magas.
Jól jelzi ezt, hogy a különböző közoktatási és -nevelési intézmények oldalain gyakran találkozhatunk álláshirdetésekkel, amelyekben azonnali kezdéssel várják a pedagógusokat.
Egyre nagyobb a verseny a pedagógusokért. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által fenntartott, korábban megbecsült gimnáziumi tanárok fizetése azonban jelentősen alacsonyabb, mint az Innovációs és Technológiai Minisztérium berkeibe tartozó technikumok pedagógusaié.
Egy vidéki gimnázium igazgatója arról számolt be, hogy néhány éve még a szakközépiskolákban oktató tanárokat kereste fel, ha nem volt elég pedagógus az intézményben, erre azonban most már esély sincs.
„Most, ha leülök tárgyalni egy természettudományt tanító pedagógussal, a legtöbbször azt a választ kapom, hogy köszöni, de a technikumban 80-100 ezerrel többet ígértek, inkább azt választja” — ismertette a jelenlegi helyzetet az igazgató.
Ez az idézet jól mutatja, hogy a technikumok egyre sikeresebbek a munkaerő kiválasztásában, míg a korábban jelentős presztízzsel bíró gimnáziumokba egyre nehezebb tanárt találni. Érdekesség, hogy a fizetésekben jelentős különbség van az állami fenntartású, azonban a különböző minisztériumokhoz tartozó intézmények között.
„Igazi hungarikum a magyar oktatási rendszer, a világon nincs még egy ennyire szétzuhant és átláthatatlan oktatásfinanszírozási rendszer. Egy igazi közpolitikai rémálom” — mondta Radó Péter oktatáskutató a magyar iskolarendszer finanszírozásáról. A szakértő Ercse Krisztinával közös könyvében arra mutatott rá, hogy hat különböző finanszírozási forma működik jelenleg a közoktatásban.
Az egyik végletbe az önkormányzatok által fenntartott, normatív finanszírozással működő óvodai nevelés, a másikba pedig az államilag fenntartott, túlközpontosított általános iskolai és gimnáziumi oktatás tartozik. A kettő között különböző rendszerek találhatók, amelyek a normatív és a központi költségvetési finanszírozást kombinálják.
Érdekesség, hogy a gimnáziumi tanárok fizetését a pedagógusi bértábla határozza meg, a szakképzési centrumokban egyéni béralkukra is lehetőség van, így magasabb fizetést is kaphatnak a tanárok. A technikumokban dolgozók tavaly béremelést kaptak, de az intézményvezető normatív alapon magasabb fizetést is meghatározhat számukra az előírtnál.
A helyzet oda vezetett, hogy mára
a szakképzési intézmények szipkázzák el a gimnáziumi oktatókat.
Az aránytalanságokat jól mutatja, hogy egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező mestertanár ugyanannyit keres, mint egy szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező technikumi kőműves szakoktató.
A korábban idézett gimnáziumigazgató szerint
érthetetlen, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül a pedagógusoknak, mint egy másik által.
A technikumokban azonban nem csupán a bérek magasabbak, hanem a munkaterhek is kisebbek, az óraszámok is alacsonyabbak.
Nem csupán az iskolákban vannak jelen a furcsa bérviszonyok. A bölcsődei nevelők manapság többet keresnek, mint az óvodapedagógusok. Emiatt számos óvodapedagógus képzi át magát, hogy a bölcsődékben dolgozhasson. Az óvodákból jelenleg Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint 3000 pedagógus hiányzik.
A közoktatási és köznevelési rendszerből Magyarországon jelenleg
146 ezer pedagógus dolgozik, ehelyett számítások szerint 160 ezerre van szükség.
A nyugdíjba vonuló pedagógusok száma hosszú évek óta magasabb, mint a frissen végzetteké, emiatt pedig katasztrófahelyzet várható a közoktatásban.
(hvg.hu nyomán)
