A jegybankelnök szerint Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke sorozatban kilencedik alkalommal írt a kormányközeli Magyar Nemzetben arról, hogy a magyar gazdaság mit rontott el, illetve mit kellett volna másként kezelnie a koronavírus-járvány okozta válság során.
A hétfőn megjelent írásában az MNB elnöke kifejezte, hogy szerinte az elmúlt 20 évben egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok, ugyanakkor a COVID-19 nem okozott pénzügyi válságot. Ennek az ára Matolcsy szerint az, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki, a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, illetve a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt.
„A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg”
– írta Matolcsy György.
A jegybank elnök szerint az eurózóna északi és déli országaira azonos pénzügyi védőhálót alkalmazott az Európai Központi Bank, mégis a déliek rosszul, az északiak pedig náluk jobban jöttek ki a válságból.
„Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok”
– vélekedett a jegybankelnök.
Matolcsy szerint a válságkezelés különbözőségét egyrészt a kormányzati döntések hatékonysága és az adott ország versenyképességi szintje jelenti. Másrészt viszont a versenyképesség mai szintje a korábbi kormányzati döntések eredményét is tükrözi.
„Tehát végül a kormányzás hosszabb időszakon át elért minősége, és ennek a versenyképesség javulásában megjelenő eredménye a döntő”
– írta Matolcsy, aki egy következő válság kezelésére hat pontot hozott fel.
Ezek:
- Döntő a versenyképesség elért szintje: az EU-s országok közül azok növelték a fejlettségi szintjüket az átlaghoz képest, akik a legjobbak voltak a versenyképességi rangsorokban. A déliek még jobban visszaestek, mint amit a versenyképességi helyezés indokolt volna, ami a turizmus magas GDP-arányának köszönhető
- Sokat segít a digitális fejlettség: A válságkezelés és a digitális felkészültség (DESI digitalizációs index) között erős pozitív kapcsolat van, így az járt jobban, aki korábban nagyobb súlyt fektetett a digitális átmenetre.
- Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége: a magyar válságkezelés hitelezésalapú volt, az MNB és a pénzügyi rendszer forrásainak hatékony kihelyezése támogatta a költségvetést, az üzleti szektort és a családokat. Ez tette válságállóvá a munkaerőpiacot.
- Válságkezelés közben is javítható a versenyképesség: Matolcsy szerint azért javulhatott a válságkezelés során a versenyképességünk, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság.
- Még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra: a magyar gazdaság válság utáni világra való felkészültsége (MNB Sustainable Future Index) jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől. Előttünk 17 ország áll, mögöttünk 9. A 18. hely kissé jobb, mint a mai fejlettség szerinti 21. helyünk, de ez a jövő képességét jelzi, nem a múltbeli teljesítményt, ezért nem elég. Leggyengébben a digitális területen, a munkaerő felkészültségében és az egészségügyi átalakulás képességében állunk. Ugyanazok vannak előttünk, akik a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előttünk vannak.
- Teljes versenyképességi fordulat kell a felzárkózáshoz és a következő válságok sikeres kezeléséhez.
Matolcsy György szerint azok kezelik jobban a kihívásokat, akik előtte folyamatosan javították a versenyképességüket. Az is segít, ha válság közben versenyképességi ugrást hajtanak végre.
„Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat. Ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül”
– zárta írását a jegybankelnök.
(Magyar Nemzet nyomán)
