Szerinte az sem különösebb tragédia, ha valakinek a járvány miatt évet kell ismételnie.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról, hogy 2022-től átalakítják a tanárképzést, amelyet a Nemzeti Alaptantervhez alakítanak.
Mi is megírtuk, hogy a kormány a tanárképzés gyökeres átalakítására készül, amely többek között azt jelentené, hogy lecsökkentik a képzés idejét és tartalmát, így a tanárképzés célja az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az lesz, hogy “a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat”.
Az átalakítást ért bírálatok szerint ugyanakkor ez azt jelentené, hogy olyan tanárok kerülnének ki az egyetemekről, akik nem tudnak többet a leadandó anyagnál.
A változtatáshoz Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere egy felügyelőt is delegált Takaró Mihály személyében, aki eddig azért felelt, hogy a 2020-ban bevezetett NAT-ban jobban tükröződjön a “hazafias szemlélet”.
Ezzel kapcsolatban Hajnal elmondta:
„Az új követelményrendszer értelemszerűen igazodik a Nemzeti alaptantervhez, de természetesen az emelt szintű érettségi anyagán is jelentősen túlmutató szaktárgyi ismeretet biztosít. Ezen felül az adott felsőoktatási intézmény a szabadon választható kurzusok kínálatával a saját profiljához illeszkedően további ismereteket taníthat a leendő pedagógusoknak.
Akik azt hangoztatják, hogy a tanárképzés lebutítása történik, azoknak fogalmuk sincs arról, hogy valójában miről szólnak az újítások, és biztos vagyok benne, hogy nem is olvasták a szakanyagokat”.
A KLIK-elnök szerint a tanárképzés átalakításának fő célja a gyakorlatiasabb képzés, ezért a jövőben már az első évtől kezdve minden tanévben kint lesznek különféle típusú és profilú iskolában a hallgatók.
„Szerintem nagyon pozitív változást fog hozni az, hogy a hallgatók a képzés idején folyamatosan találkoznak és foglalkoznak a gyerekekkel, és sokkal hangsúlyosabbá válik az infokommunikációs felkészítésük is. Bízom benne, hogy a változtatások nyomán a pedagógusképzés érdekesebb, vonzóbb lesz, a fiatalok pedig élményalapú, gyakorlatiasabb tudást kapnak, ami meghozza a felvételizők kedvét ahhoz, hogy a tanári pályát válasszák”
– mondta Hajnal.
Az elnök arról is beszélt, hogy arra készülnek, ősztől jelenléti oktatással indul el a tanév, a pedagógusok ugyanis nagy számban megkapták a vakcinát, és várhatóan a tanulók közül is sokan be lesznek oltva őszre.
Azzal kapcsolatban, hogy a járvány ideje alatt hányan hagyták el a pedagógusi pályát Hajnal elmondta:
„Nem érzékeltünk olyasmit, hogy a járvány miatt bárki is elhagyta volna a pályát, sőt tavaly még több tanárunk és óraadónk volt, mint korábban.
Ami az ellenzéki sajtóban előszeretettel emlegetett tanárhiányt illeti, hadd mondjak egy beszédes példát:
hiába írják le az üres álláshelyekre hivatkozva, hogy szerintük kétezernél is több helyen hiányzik a kémiatanár, ez az adat nem fedi a valóságot, mivel egyszerűen nem kell minden iskolába külön kémiatanár”
– mondta Hajnal, aki szerint ez különösen igaz az alacsony diáklétszámú intézmények esetében, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot.
„Ilyen esetekben tehát az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a szakos ellátottságot, akkor is, ha esetleg az adott kisebb iskolában nincs saját állományban egy-egy szaktanár”
– vélekedett a KLIK-elnök.
Hajnal Gabriella szerint a járvány okozta rendkívüli szünetek ellenére sem volt magasabb a bukások, illetve az évismétlők száma, mint két évvel ezelőtt.
„Személy szerint nem gondolom, hogy különösebb tragédiaként kellene felfogni, ha valakinek ebben a kivételes helyzetben évet kell ismételnie.
Ha egy kisiskolás éveken át maga előtt tolja a hiányosságokat, az számára sokkal rosszabb lehet, mint adott esetben végigjárni még egyszer az első vagy a második osztályt. A diák jövője múlhat rajta, és egy ismétléssel – amit szándékosan nem nevezek bukásnak – megkímélhetjük a későbbi kudarcélményektől.”
– tette hozzá Hajnal, aki ugyanakkor azt elismerte, hogy a digitális oktatás nem működött gördülékenyen minden iskolában. Így volt olyan diák, aki az
„Sajnos van, ahol a tanulók otthoni háttere, szociális környezete olyan, hogy se internet, se áram nincs a lakásban, vagyis ha adna is ki eszközt az iskola, akkor sem tudná használni a diák. Szerencsére ilyen példa sokkal kevesebb volt az idén, mint a korábbi tanévben”
– mondta az elnök, aki szerint a pedagógusok igyekeztek őket is elérni, kiküldeni nekik a feladatot, de ennek a fajta távoktatásnak a hatékonysága persze nem azonos az online órákéval.
(Magyar Nemzet nyomán)
