Így már minden világos.
Interjút adott a hvg.hu-nak Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. A jogász arról beszélt, a kémkedésre vonatkozó magyar szabályozás sérti az emberi jogokat, és a kormánynak nem érdeke kivizsgálni a visszásságokat.
Szabó elmondta, pesszimista, ugyanis nem gondolja, hogy politikai vagy jogi következményei lesznek a magyar lehallgatási botránynak. Hozzátette, a magyar jogrendben már nincs olyan önvédelmi rendszer, amely lehetővé tenné, hogy az amerikai Watergate-ügyhöz hasonló következményei legyenek a botránynak.
Arról beszélt, eddig is voltak kisebb-nagyobb megfigyelések, azonban azokról jóval kevesebb az információ, és nehéz azokat bizonyítani. Ezzel szemben a jelenlegi ügyben részletes bizonyítékok vannak a felderítésről, illetve a lehallgatott személyekről.
Azt is elmondta, a magyar állam csak a nemzetbiztonsági szabályok betartásával figyelhet meg állampolgárokat. Ha ezt figyelmen kívül hagyja, akkor az állam megszegi a saját törvényeit. Emellett azt is kifejezte, az is törvényellenes, ha az állam nem védi meg polgárait attól, hogy illetéktelenek hozzáférjenek az adataikhoz.
A lehallgatáshoz alkalmzott Pegasus szoftver az állami szervek által legálisan használható, azonban azt csupán terroristák és szervezett bűnözők megfigyelésére használhatják, más célokra nem. Elmondta, ha a magyar titkosszolgálatok jogszerűtlenül használták a kémprogramot, vagy
nem védték meg polgáraikat attól, hogy mások lehallgassák őket, akkor is felelősek a történtekért.
A magyar törvényi szabályozás nem kellően kidolgozott, ezért lehetőséget ad arra, hogy állampolgárokat megfigyelhessenek. Ettől azonban
a megfigyelés nem lesz jogszerű, és visszaél a hatalmával, aki ezt a jogsértést elköveti.
A jelenlegi szabályozás szerint akár az igazságügyi miniszter, azaz Varga Judit is engedélyezheti a civilek megfigyelését, és tőle nem várható objektivitás. Szabó említette, hogy 2016-ban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy a magyar szabályozás sérti az emberi jogokat, és azt meg kell változtatni.
Kimondta, a bírósági ítélet értelmében a jelenlegi helyzet jogsértő, és nincs érdemi jogorvoslati lehetőség a törvénysértés ellen. Az egyik CEU-s diákot bűnüldözési céllal figyelték meg, ugyanis részt vett a 2018-as rabszolgatörvény elleni tüntetésen.
Azzal gyanúsították, hogy rendőrökre támadt, de ő ezt tagadta, végül bebizonyosodott az igaza.
A mai napig nem derült ki, hogy megfigyelték őt, csak miután a Pegasus-botrányban nyilvánossá vált az ő neve is a megfigyeltek névsorában. Szabó elmondta, nem lát rá reális esélyt, hogy kiderüljenek a részletek, és a felelősöket elszámoltassák.
Elmondta, minden állam elkövet kisebb-nagyobb jogsértéseket, éppen ezért szükség van a jogi védelemre.
Szerinte azonban van olyan állam, amely a polgárjogok megsértését tekinti normának.
Szabó szerint egy jogállamban valós, politikailag nem motivált vizsgálatnak kellene következnie, amely feltárná a hibákat, illetve kideríteni, kik az ügy felelősei. A jelenlegi ügyben a legnagyobb probléma, hogy civileket, újságírókat figyeltek meg, méghozzá olyanokat, akik a kormányhoz kritikusan viszonyultak.
Ez rámutathat az ügy politikai motivációjára.
(hvg.hu nyomán)
