Korrajznak is beillő jelentést tett közzé a TASZ és a K-Monitor.
Informális személyes kapcsolatok hálózatán keresztül egy saját háttérállamán keresztül betonozza be hatalmát a kormánypárt a 2022-es választások előtt – olvasható abban a Korrupciófigyelő jelentésben, amit a TASZ és a K-Monitor adott ki csütörtökön.
A jelentésben a két szervezet azokat a kormányzati intézkedéseket veszi sorra, amelyek állami korrupcióra utalnak, illetve a jogállamiság leépítésére irányulnak.
A három havonta készített, negyedik jelentés a 2021 márciusa és 2021 júniusa közötti időszakot tekinti át, és arra a következtetésre jut, hogy
„egyre látványosabban építi ki saját háttérállamát a kormány, miközben hatásköröket vonnak el olyan választott, vagy autonóm szervektől, mint az önkormányzatok és az egyetemek”.
Mint írják, a kormány az államháztartáson kívülre szervez ki hatásköröket, funkciókat és az ehhez társuló forrásokat.
„Ez a kiszervezés azonban semmiképp sem jelent függetlenséget: épp ellenkezőleg, informális személyes kapcsolatok hálózatán keresztül betonozza be a Fidesz hatalmát újabb és újabb területeken. Ezek a viszonyok a jog szempontjából átláthatatlanok és ellenőrizhetetlenek”
– írják a jelentésben, amely négy területre fókuszál.
Koronavírus-járvány
A jelentés szerint járvány mindeddig legsúlyosabb harmadik hullámának kezdetén több kormányzati intézkedés is szembement a jogállamisági szempontokkal.
Példaként hozzák ezekre az intézkedésekre többek között azt, hogy a sajtót kizárták az egészségügyi intézményekből, ezzel ugyanis tovább erősítették azt, hogy
a járványhelyzettel kapcsolatos információkat kizárólag a saját szempontjukból mutatták be.
Ellenpéldaként hozzák, hogy a járvány első hulláma által rendkívül sújtott lombardiai Bergamo kórházából is
tudósíthatott a sajtó, de a határon túli, magyarlakta területeken is készültek az egészségügyi intézményeket bemutató tudósítások.
Ide sorolják azt is, hogy az operatív törzs nagyon kevés adatot adott ki a fertőzöttek vagy a halottak számának alakulásáról.
Illetve a járványügyi adatok közlésével kapcsolatos anomáliákra példaként hozzák fel azt, hogy Orbán Viktor
május 28-án a közmédiának adott interjújában azt állította, hogy ezer alatt van a kórházban ápolt fertőzöttek száma, holott a valós szám 1120 fő volt, mivel a kormányfő leválasztotta a közölt számból azokat, akik lélegeztetőgépen vannak.
A visszás kormányzati intézkedések közé sorolják továbbá azt is, hogy a lazítások bevezetése után a kormány továbbra is tiltotta a gyülekezéshez való jogot, így miközben a stadionokban már akár teltház is lehetett, tüntetéseket nem lehetett tartani.
De időközi választást még ma sem lehet tartani, és továbbra is elérheti a 90 napot a közérdekű adatok kiadására szabott határidő
– teszik hozzá.
Közvagyon kiszervezése
A jelentés szerint a vizsgált időszakban korrupciós szempontból az egyik legnagyobb kockázat az állami vagyon közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezése volt.
Ezáltal ugyanis a kormány megteremtette a lehetőségét annak, hogy az alapítványok kuratóriumai érdemi ellenőrzés vagy számonkérhetőség nélkül felügyeljenek több ezer milliárdos vagyonokat és lássanak el fontos közfeladatokat.
Ilyen alapítványokba szervezték ki szinte a teljes felsőoktatást, illetve olyan állami feladatot és forrást,
amelyet a Fidesz a 2022-es választások kimenetelétől függetlenül is mindenképp a saját befolyása alatt akar tartani,
tovább szűkítve a következő kormány mozgásterét azzal is, hogy az alapítványokat vezető kurátorok jelentős hányada aktív kormánypárti politikus, a kuratóriumok tagjai pedig nem cserélhetők le
– írja a jelentés, amelyt kitér a Fudan Egyetem Budapesten épülő kampuszára is.
A kínai hitelből épülő egyetemmel kapcsolatban ugyanis nem egyértelmű, hogy az milyen hasznot hoz Magyarországnak, az egyetem pedig „veszélybe sodorhat egy másik, nagyobb társadalmi haszonnal kecsegtető projektet is, a Diákvárost”.
Költségvetés
A vizsgált időszakban a jelentés szerint a járvány gazdasági hatásai miatt a 2021-es költségvetés módosítására is sor került, így a 2,9%-os hiánycélt például 7,5%-ra emelte.
A módosítás ugyanakkor legnagyobb részben Gazdaságvédelmi (újabb elnevezés szerint Gazdaság-helyreállítási) Alap költségvetését duzzasztja tovább
2550 milliárd forintról 6172 milliárd forintra.
Ezzel az a probléma a jelentés szerint az, hogy a kormány ebből a pénzből az Országgyűlés hozzájárulása nélkül csoportosíthat át forrásokat a legkülönbözőbb célokra.
Ebből az alapból tavaly „sok esetben a klientúra további beruházásait támogatta a kormány, vagy egyéb, például sport- vagy egyházi célokra” költött — áll a jelentésben.
Ellenzéki önkormányzatok hátrányban
A jelentés szerint a kormány szelektív módon kompenzálta az önkormányzatokat is, így például Budapest (és kerületei) számára nem biztosítottak a válság és az elvonások hatásait enyhítő támogatást,
míg a legnagyobb összegű támogatást a kormánypárti vezetésű Debrecen kapta.
Emellett a szintén ellenzéki Dunaújváros területén is „különleges gazdasági övezetet” hozott létre a kormány, ennek értelmében az ott befizetett iparűzési adót nem a város kapja.
A teljes jelentést >>IDE KATTINTVA<< tudod elolvasni.
