Deák Dániel azt is tudni véli, hogy a baloldal zárt üléseken már eldöntötte az előválasztás végeredményét.
A szombati Fudan-ellenes tüntetéssel kapcsolatban közölt véleménycikket Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a kormányközeli Magyar Nemzetben.
Deák ebben arról ír, a tüntetés elsősorban a kormány sikeres oltási programjának köszönhetően valósulhatott meg, az viszont, hogy a demonstráción nem több tízezren, hanem „csak” több ezren vettek részt, szerinte Karácsony Gergely és az ellenzéki pártok hibája.
A „várakozásokon aluli mozgósítási képesség” Deák szerint arra vezethető vissza, hogy
a baloldalnak továbbra sincsen olyan napirendi témája, ami érdemben tudná mozgósítani a szavazókat, illetve nem tudtak politikai szempontból „profitálni” a járvány harmadik hullámából.
Cikkét Deák azzal folytatja, hogy szerinte a baloldal „pánikol”, aminek állítása szerint az az oka, hogy
„a baloldali stratégák azt remélték, a koronavírus-járvány harmadik hullámának következtében majd bezuhan a kormány népszerűsége, és nekik lényegében csak a kormányváltásra kell majd készülniük, de ez nem következett be”.
Deák szerint az ellenzéki pártok ezért támadtak minden járványügyi intézkedést, ezért próbálták meg „ellehetetleníteni” a kormány önálló vakcinabeszerzését és „ezért kritizálták megállás nélkül Európa egyébként egyik legsikeresebb oltási programját”.
Az elemző hozzáteszi, miközben a baloldali pártok egyáltalán nem erősödtek, sőt a felmérések szerint február óta csökkent a támogatottságuk,
a Fidesz–KDNP-nek viszont hónapról hónapra nagyobb a támogatói bázisa a közvélemény-kutatások szerint.
„Jól mutatja mindezt, hogy az MSZP-közeli Publicus Intézet legutóbbi kutatásán kívül az összes magyarországi közvélemény-kutató elmúlt két hónapban publikált felmérése a kormányoldal erősödését mutatja, míg a baloldalon legfeljebb kisebb átrendeződésről számolnak be”
– írta Deák.
Ehhez képest viszont a Závecz legutóbbi, május közepi felmérése szerint az ellenzéki szövetség egyszázalékponttal vezet a kormánypártokkal szemben. A Fidesz-KDNP 39 százalékon, míg az egyesült ellenzék 40 százalékon áll a teljes lakosság körében.
A felmérésből pedig kiderült az is, hogy hónapról hónapra csökken a bizonytalanok száma: míg márciusban a szavazók 24 százaléka nem tudott választani a listák közül, májusban már csak 18 százalék volt a bizonytalanok aránya.
Deák cikkében hosszan ír Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségéről is, így szerinte a budapesti főpolgármesternek egyáltalán nem nőtt a népszerűsége, sőt „a legfrissebb felmérések szerint az ország egyik legelutasítottabb politikusával, Dobrev Klárával van egy szinten a támogatottsága”.
„Így könnyen borulhat a baloldal eredeti terve, miszerint Karácsony lesz majd a közös miniszterelnök-jelölt, hiszen ha Gyurcsány Ferenc azt látja, hogy nem vált be az eredeti terve, akkor még az elkövetkezendő hónapokban boríthatja az ezzel kapcsolatos megállapodást”
– írta az elemző, aki azt is tudni véli, hogy a baloldal zárt üléseken már eldöntötték az előválasztás végeredményét, így szerinte az aktivizáló hatás is „lényegesen alacsonyabb lehet majd a mostani várakozásoknál”.
(Magyar Nemzet nyomán)
