Történelmi megállapodás született Londonban.
A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott, szombaton véget ért kétnapos értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei.
Az egyezség alapján, amelyet a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített, a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak annak az alapelvnek a támogatásában,
amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
A G7-csoport deklarált célja az, hogy
a globális tevékenységű vállalatok, mint például az Amazon vagy a Google ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.
A nyilatkozat szerint a megállapodás két fő pillérre alapul.
Az első pillért jelenti az az elképzelés, amelynek alapján a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kellene, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nemcsak ott, ahol központjuk működik.
Ez a szabály azokra a globális cégekre vonatkozna, amelyek legalább 10 százalékos nyereségrátával működnek.
Ezeknek a cégeknek a 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereségük 20 százalékát kellene átcsoportosítaniuk azokba az országokba, amelyekben működnek, és ezt a nyereséghányadot ezekben az országokban kellene adóztatásnak is alávetniük.
A megállapodás második pillére az általános társasági adóztatás globális reformjának előmozdítása, és ebbe a kategóriába tartozik a 15 százalékos minimális társaságiadó-cél kijelölése.
A brit pénzügyminisztérium ismertetése szerint ez elősegíti az egyenlő versenyfeltételek megteremtését és az adóelkerülés felszámolását.
A megállapodás most többek között amiatt született meg, hogy a legfrissebb adatok szerint
- habár tavaly közel 315 milliárd dolláros profitja volt tavaly a Microsoft ír leányvállalatának, de a cég nem fizetett ezután egy fillérnyi társasági adót sem, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére van bejegyezve;
- az Amazonnak pedig 2020-ban 44 milliárd eurós bevétele volt Európában, de egy cent társasági adót sem fizetett.
Szijjártó Péter május közepén, miután találkozott az OECD megválasztott főtitkárával, jelentette be, hogy
magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne.
A külügyminiszter szerint ugyanis az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy az adóemelések útja zsákutca, az adócsökkentések jelentik a legjobb ösztönzőt a munkahelyek létrehozására, és a gazdaság növekedéshez.
(mti/444.hu nyomán)
