A gyulai ellenzék feljelentést tett.
A Gyulán 2010 óta hatalmon lévő Fidesz szóhasználatával élő, a párt tevékenységét éltető, az ellenzéket gyalázó blog és Facebook-oldal miatt tett feljelentést a gyulai ellenzék. A bíróság első fokon megszüntette az eljárást, azonban a Gyulai Törvényszék másodfokú ítéletében elmarasztalta a korábban eljáró Gyulai Járásbíróságot.
„A nyomozás hiányosságai alapvetően az azt elrendelő bíróság nyomozásirányítási jogkör gyakorlásával összefüggő mulasztására vezethetők vissza” — írták a végzésben. Ezek alapján
megállapították, hogy az elsőfokú eljárásban a döntéshozók gondatlanul jártak el,
ugyanis a járásbíróság nem kísérelte meg az oldalt üzemeltető személyek beazonosítását, és ezért a törvényszék új eljárás indítására kötelezte a szervet.
A másodfokú eljárásban 33 hibát állapítottak meg az eredeti ítélet alapján, és ezek miatt elmarasztalták a Gyulai Járásbíróságot, valamint a helyi rendőrkapitányságot. Az ügy nem új keletű, a helyi ellenzék már a 2019-es önkormányzati választások előtt feljelentést tett Békéscsabán rágalmazás és becsületsértés miatt.
„Nem egészen oktalanul vagyunk bizalmatlanok a Gyulai Rendőrkapitánysággal és az ott folyó nyomozásokkal szemben” — nyilatkozta az egyik feljelentő, Csóka-Szűcs Tamás.
A férfit 2020 májusában egyébként a rendőrség rémhírterjesztésért előállította, miután azt nyilatkozta, hogy a gyulai kórházból 1170 embert, köztük idős betegeket küldtek el a járvány első hullámában.
A facebookos névtelen trollprofil ügyében a Békéscsabai Rendőrkapitányságon 6 ellenzéki közül csupán Csóka-Szűcsöt fogadták, aki érvelésében képernyőfotókkal és megosztásokkal próbálta bizonyítani, hogy az oldalon leírtakkal rágalmazást és becsületsértést követtek el a névtelenségbe burkolózó gyalázkodók.
A bizonyítékok alapján a férfi meggyanúsította Petróczki Gábort, a gyulai önkormányzat sajtósát, valamint Tóth Ivettet, a Gyulai Hírlap fotósát. Emellett a helyi rendelőintézet vezetőjének, Ködmön Zsoltnak a felelősségét is firtatta. Az igazgató két nappal az önkormányzati választások előtt elbocsátotta az intézmény egyik asszisztensét, aki az egyik akkori képviselőjelölt felesége.
Csóka-Szűcs szóba hozta Alt Norbert alpolgármestert is, aki a gyulai Fidesz oldalait is kezeli.
A férfinek szemet szúrt, hogy a
gyűlöletblogon publikált tartalmak néhány percen belül a helyi kormánypárti oldalakon is megjelentek.
Az eleinte Mélytorok, később Vérnarancs néven üzemelő trolloldal sok kormánypárti szimpatizánsnál is kicsapta a biztosítékot, és a Facebook is többször letiltotta a blogot annak trágár tartalmai miatt. Az oldallal kapcsolatban Veres András Fidesz-képviselő meghallgatását is kezdeményezte a rendőrség.
A gyulai jegyző, Csige Gábor — aki korábban Kötegyán kormánypárti polgármesterjelöltje volt, de elbukott — meghallgatását is szorgalmazta a helyi ellenzék. Csige egy képviselői visszalépés után aláírt egy papírt, amelyet lefénymásolva a gyűlöletblogon is viszontláttak az ellenzékiek, így számukra az ő felelőssége is egyértelmű.
A Gyulai Csevegő oldal adminjának, Titz Ádámnak neve is felvetődött. Ő képernyőfotót készített, amelynek tartalma átkerült a kormánypárti gyűlöletblogra.
Hasonlóan önleleplező az a videó, amelyet Galbács Mihály ellenzéki polgármesterjelöltről készítettek. A videón egy női kéz látható, rajta egy jellegzetes anyajeggyel, amelyet a Gyulai Hírlap fotósához, Tóth Ivetthez kötöttek a feljelentők.
Az ellenzéki szereplők szerint
nehezen hihető, hogy a kormánypárti polgármester, Görgényi Ernő nem tudott semmit a gyűlöletoldalról.
Szerintük az összes érintett a polgármester lekötelezettje.
Az elsőfokú eljárás után a feljelentők fellebbeztek. Érvelésüknek a Gyulai Törvényszék helyt adott, ugyanis szerintük
az elsőfokú bíróság helytelenül járt el az ítélet során.
A Gyulai Járásbíróság az ügyben meghallgatta Petróczki Gábor sajtóst, aki tagadta érintettségét. A feljelentők szerint a férfi félrevezette a hatóságot, amely a másik érintettet, Tóth Ivettet be sem idézte külföldre való távozása miatt.
Az eljárás megismétlését elrendelő határozat alapján nem zárható ki, hogy a bizonyítékok alapján beazonosíthatók a bejegyzések írói. Az elsőfokú ügyben eljáró bíró Jámbor Ilona volt, aki korábban éveken keresztül a gyulai önkormányzati hivatalban dolgozott bírói kinevezése előtt.
Az eset egyébként nem egyedi, számos településen üzemelnek hasonló oldalak. Ilyen például a nyugat-balatoni kisváros ügyeivel foglalkozó trolloldal, a Keszthelyen Hallottam, amely trágár stílusban gyalázza a helyi közélet ellenzéki szereplőit, miközben a kormánypárti városvezetést élteti. A témákat jól ismert kormánypárti ügyek szolgáltatják.
(Magyar Narancs / Nyugati Fény)
