Hiába nem akart, mégis pénzügyekről kellett beszélgetnie.
Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában beszélt arról, hogy még délután Brüsszelbe utazik, ahol Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével fog tárgyalni.
A találkozó kapcsán viszont a miniszterelnök hozzátette, a tárgyalás témája ugyanakkor nem az 5900 milliárd forintos uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) lesz, mert szerinte lényegében a pénzügyi kérdések rendezettnek tekinthetők.
„Van három-négy ügy, ami nyitva van, ezeket majd a szakértők lezárják. Engem sokkal inkább az Európai Unió jövőjével kapcsolatos kérdések izgatnak” – mondta Orbán.
Von der Leyen azonban pénteken este a Twitter-oldalán emlékezett meg a magyar miniszterelnökkel folytatott „jó megbeszélésről”. A bizottsági elnök emellett azokat a fontosabb témákat is közölte, amelyekről szó esett a tárgyaláson.
Így kiderült, habár nem akart pénzügyekről beszélni Orbán, a brüsszeli találkozón
a nemzeti helyreállítási terv mellett a járványhelyzet, az európai zöld megállapodás végrehajtása, a jogállami jelentés, illetve nemzetközi kérdésekről és a Nyugat-Balkán is szóba került.
Good meeting with 🇭🇺 Prime Minister Viktor Orbán tonight.
We discussed various issues including:
• COVID situation
• Economic recovery efforts & national recovery plan
• Implementation of the #EUGreenDeal
• RoL Report
• Global Affairs & Western Balkans pic.twitter.com/c3mm4pKjAc— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 23, 2021
Az EU-monitor uniós forrásaira hivatkozva pénteken írt arról, hogy minden bizonnyal a reform- és beruházási terv közelgő benyújtása a fő apropója Von der Leyen és Orbán péntekre tervezett megbeszélésének.
Az Európai Bizottság ugyanis félhivatalosan április 30-át határozta meg a helyreállítási pénzek lehívásához szükséges reform- és beruházási terv leadási határidejének.
Ezt a határidőt azonban a jelek szerint számos uniós ország mellett Magyarország sem tudja majd tartani.
Bő egy héttel a leadási határidő lejárta előtt ugyanis még számos formai és tartalmi kérdés is tisztázásra vár a Magyarország számára 2021 és 2026 között körülbelül 5900 milliárd forint összegű uniós forráshoz való hozzáférést biztosító terv körül.
Így többek közt a nyitott kérdések közé tartozik a klíma- (37%) és digitális (20%) költési arány számokkal történő igazolása, a vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök arányának pontos meghatározása, az úgynevezett országspecifikus ajánlások kellő figyelembe vétele (pl. az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupció-ellenes fellépésre stb. vonatkozó ajánlások), vagy a környezetvédelmi károkozás tilalmának maradéktalan érvényesítése.
Az uniós jogalkotók ugyanis számos kritériumot előírtak arra vonatkozóan, hogy az országok valóban a gazdaság helyreállítására, zöldítésére és a digitális átállásra, és ne presztízsberuházásokra vagy a költségvetés finanszírozására fordítsák.
Az EU Monitor forrásai szerint viszont a terv április 30-i benyújtásából sem következik automatikusan annak későbbi jóváhagyása is.
A benyújtástól kezdve a testületnek két hónap áll rendelkezésére, hogy elbírálják és felterjesszék jóváhagyásra a Tanácshoz. Az első, 13 százalékos előleget pedig a tervek szerint júniusban kapják meg a tagállamok.
(EU-monitor/ Portfolio nyomán)
