Kár, hogy csak most jött rá.
Erkölcstelen, embertelen, elfogadhatatlan politikai hasznot remélni a járványhelyzetben — mondta Áder János nagypénteki ünnepi beszédében, amely a közmédia csatornáin volt látható.
A köztársasági elnök kívánatosnak tartaná, ha mindenkiben tudatosulna, hogy nem a öncélú politikai játékok, a politikai haszonlesés és az alpári beszólásokban való versengés ideje a mostani.
Az államfő a politikai közszereplőket arra kérte, hogy aki nem tud segíteni, legalább ne ártson!
„Honfitársaimat pedig arra kérem, hogy segítsenek!”
— fogalmazott Áder János, azt szorgalmazva, hogy minél többen oltassák be magukat, győzzék meg a családtagokat, ismerősöket, hogy ne az internetes „csodadoktorokra” és a politikai sarlatánokra hallgassanak, hanem az egészségügyi szakemberekre.
A már beoltottak mondják el másoknak, hogy az oltásnak többnyire nincs mellékhatása, vagy az nem olyan súlyos, mint a vírusfertőzés, a bizonytalankosók pedig vállalják az oltást — kérte tőlük.
A járványügyi szakemberekhez az államfő azzal fordult: tegyék túl magukat a nemtelen támadásokon, és csak a járvány mielőbbilegyőzésére koncentráljanak, az egészségügyi dolgozókhoz pedig azzal: mozgósítsák utolsó erőtartalékaikat, még ha ezt „kimondani sokkal könnyebb is, mint megtenni”!
Áder János hangot adott reményének is, miszerint, ha mindenki teszi a magáét, a következő ünnepen, pünkösdkor „már az új kezdetre készülhetünk”.
Az államfő felidézte, hogy Magyarország több mint egy esztendeje, hogy „hadban áll”, korlátok közé szorított szabadsággal, növekvő aggodalommal,’ lemondással,’ fájdalmas veszteségekkel. Egy éve még türelmet kért mindenkitől — emlékeztetett –, a háborús készültség azóta azonban napi tapasztalatunkká lett — fogalmazott.
Felhívta a figyelmet a védekezés hőseire is, akik emberfeletti teljesítményt nyújtanak, elszántak, de fáradtak is, mégis töretlenül hisznek abban, hogy „a háborút meg fogjuk nyerni”.
Szólt azokról a drámai pillanatokól is, amikor egy-egy életért kell küzdeni, vagy időnként tudomásul venni a csata elvesztését, de arról is említést tett, hogy a védekezésben dolgozóknak kevesebb idejük marad családjukra, gyerekeikre.
Az államfő az „önjelölt virológusokra”, az oltóanyaggal szemben kételyt ébresztőkre is felhívta a figyelmet és égbekiáltó ostobaságnak nevezte azt az állításukat, miszerint jobb elkapni a vírust, mint elfogadni egyes oltásokat. Vakcinát az első perctől szabadon választhatunk — hangsúlyozta, felelőtlennek nevezve a bizonytalanságot keltőket.
Akik pedig nem tudják eldönteni, kinek higgyenek, azoknak azt tanácsolta: azt a kérdést tegyék fel maguknak, hogy szeretnék-e elkerülni a betegséget és annak súlyos következményeit, megóvni családjukat, mielőbb szabadulni a korlátozások alól?
Mindezek eléréséhez az oltás az eszköz — mondta –, ahogy más járványok elkerülésében is ez segít. Más megbetegedések elleni vakcinák esetében sem merült fel a kérdés korábban: hol gyártották azokat — hangsúlyozta.
„Ha csak egyetlen hónappal előbb érjük el az úgynevezett nyájimmunitást, a legalább 70 százalékos átoltottságot, legalább öt-hatezer honfitársunk életét óvhatjuk meg”
— mutatott rá az államfő.
