Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy veszélybe kerül az újságírók testi épsége.
14 oldalas jelentést adott ki az Európa Tanács, amelyet Dunja Mijatovic emberi jogi biztos jegyzett. A dokumentum véglegesítése előtt civil szervezetekkel, újságírókkal és kormányzati szereplőkkel is interjúkat készítettek az objektív tájékozódás céljából.
Kormányzati oldalról Varga Judit igazságügyi minisztert, Orbán Balázst, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesét, Karas Mónikát, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint Kozma Ákos ombudsmant szólították meg.
A jelentés első részében a biztos megállapította, hogy nagy hatalom összpontosul a magyar média-, valamint távközlési piacot felügyelő hatóság elnökének kezében. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsában a szervezet alapítása, 2010 óta csak a Fidesz-KDNP szövetség által delegált tagok ülnek.
A Médiatanács előbbi oknál fogva kizárólag politikai testületnek tekinthető a jelentés szerint. A testületnek úgy van lehetősége szankciók megtételére, hogy a törvény nem fogalmaz világosan, mi tekinthető jogsértésnek.
Az Igazságügyi Minisztérium által felügyelt Digitális Média Szabadság Bizottságának jogkörei sem tisztázottak, azonban azt elsősorban a Facebook „cenzúrázási gyakorlat„-ának kivizsgálására hozták létre. A jelentésben a veszélyhelyzet alatt hozott, médiát érintő kormányzati intézkedésekről is írtak.
Tavaly 134 esetben indított a magyar kormány eljárást, többnyire a rémhírterjesztés Büntető törvénykönyvi passzusa alapján. Bár többnyire megszüntették az eljárásokat, magas számuk alkalmas a szólásszabadság szűkítésére a dokumentum tanúsága szerint.
Az állami szervek a koronavírus-járvány veszélyhelyzeti időszaka alatt 45 napig kitolhatják az adatszolgáltatás idejét, amely az információszabadság elveivel ellentétes. A „dróntörvény” néven emlegetett intézkedés
sérti a szabad sajtó működését.
Az intézkedéssel egyébként az a kormány célja, hogy megakadályozza a magántulajdonú ingatlanokról engedély nélküli felvételek készítését. Ezzel azonban neves politikus mesés vagyongyarapodása is jól lekövethető, így érthető és logikus, hogy egy éves szabadságvesztés is kiszabható a renitenseknek.
A jelentés külön fejezetben tárgyalja az állami hirdetések piactorzító hatásaival. Megállapításuk szerint tavaly a hirdetések 86%-a kormányközeli sajtóorgánumoknak jutott.
A kormányközeli Közép-európai Sajtó és Médiaalapítvánnyal (KESMA) kapcsolatban megjegyezte a jelentés, hogy közel 200 újságíró veszítette el a munkáját annak létrehozásakor. Súlyos megállapítás, hogy
a közmédia kizárólag a kormányzati narratívát közvetítve jár el.
Érdekes tény, hogy a közmédia csatornáin olyan nemzetközi jogvédő szervezetektől, mint az Amnesty International semmilyen közleményt vagy interjút nem szabad ismertetni.
A dokumentumban szó esik például az Index tulajdonosváltásáról, a Klubrádió elnémításáról, valamint arról is, hogy a immáron maradt Népszava az egyetlen ellenzéki napilap a piacon. Dunja Mijatovic személyes interjúk során azt tapasztalta kormányzati szereplők részéről, hogy
a médiában megjelenő kritikákat „Soros-ügynökök” tevékenyégének köszönhető, „gonosz, kormányellenes propagandá„-nak tekintették.
Mindezek miatt került Krekó Péter politikai elemző is a hatalom célkeresztjébe.
A legsúlyosabb kijelentés szerint
bár még nincs veszélyben az újságírók testi épsége, bizonyos gyűlöletkampányok hatására akár még az is bekövetkezhet.
Az anomáliák megszüntetésére nyolcpontos javaslatot dolgoztak ki, amelynek része például a gyűlöletkampányok elítélése, a civil szervezetekkel való konzultáció és jogszabálymódosítások.
(Népszava nyomán)
