Vajon mi lehet az oka?
Orbán: A sikeresség a halálozások számában mérhető
Tavaly, a koronavírus második hullámának kezdetén Orbán Viktor leszögezte: a megmentett életek számában méri a járvány elleni védekezés sikerességét. „Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri” — mondta a miniszterelnök szeptember 4-ei, Kossuth rádióban adott interjújában.
A védekezés novemberben magasabb szintre kapcsolt: olyannyira megnőtt a fertőzöttek és a halálozások száma, hogy novemberben szigorú korlátozó intézkedéseket — többek között a 19 órás boltzárat és az éjszakai kijárási tilalmat, valamint az éttermek és edzőtermek bezárását — kellett bevezetni. Decemberben egy parlamenti kérdésre adott válaszában Orbán kifejtette, hogy
semmilyen felelősség nem terheli kormányát a járvány terjedésében.
A szokásos kormányzati panelnek megfelelően azt is elmondta, hogy aki intézkedéseiket megkérdőjelezi, az valójában a munkájukat végző orvosokat és ápolókat támadja, azt állítván, hogy ők nem végzik megfelelően a munkájukat. Januárban azonban, amikor a korlátozásoknak köszönhetően csökkent az új esetek száma, a miniszterelnök ismét arról beszélt, hogy a halálozási adatok adják a mércét.
„Nem ízléses a halálozások kapcsán megszólalni, és valóban a halálozás a legfontosabb …. Az Eurostat adatai alapján 9 százalékos többlethalálozás volt tavaly, de több európai országban bőven 10 százalék felett volt ez az adat” — mondta február közepén Orbán Viktor.
Kizárólag a halálozási adatokra alapozni a járványkezelés sikerességét azonban félrevezető lehet. Vannak olyan országok, ahol a halottakon is elvégzik a koronavírus-tesztet, máshol pedig még a koronavírusban elhunytakról sem derül ki, hogy fertőzöttek voltak.
Furcsaságok és ellentmondások
Magyarországon több országhoz képest kevés tesztet végeznek, azonban az elvégzett tesztek negyede pozitív eredményt hozott az utóbbi időszakban. A koronavírusban elhunytak közül csak keveseket boncolnak, és az otthon elhunytak közül is csak kevesen kerülnek bele a statisztikákba.
Egy, a Szabad Európának névtelenül nyilatkozó körzeti orvos nyilatkozott a halálozásokkal kapcsolatos adatok képlékenységéről. „Covidos beteg nem halhat meg otthon, hiszen akkor miért nem utaltam be? Így
covidot semmilyen körzeti orvos nem ír be halál okaként a jegyzőkönyvbe, ahogy vakbélgyulladásban sem halhat meg senki otthon”
— ismertette a helyzetet.
Egyes országokban az elmúlt évek halálozási átlagához viszonyították a 2020-as évben elhunytak számát. Ez a mutató sem tökéletes, ugyanis például a járvány miatt elmaradó kórházi beavatkozások nyomán elhunytak is belekerülnek a statisztikákba. Mindemellett azonban a tendenciákra rá lehet mutatni ezen módszer segítségével.
Folyton változó statisztika
Sokatmondó tény, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a tavaly novemberi — már akkor kiemelkedőnek számító — halálozási adatokat azóta többször is módosította. A tavalyi 46. hét halálozásairól eleinte azt közölte a KSH, hogy 3642-en hunytak el, majd januárban már ugyanezt a számot 3892 főre pontosították, a legutóbbi adatokban pedig már 3956 halottat közölnek a november 9. és 15. közötti hétről.
A november 30-tól december 6-ig tartó héten először 3764 halálozást jelentettek, majd januárban 4054-re módosították a számot. Jelenleg már 4149 esetről írtak, ami az elmúlt hat év legmagasabb száma.
Ez azt jelenti, hogy az eredetileg közölthöz képest 385 újabb eset került bele a heti statisztikába utólag, ami 10%-kal nagyobb, mint az eredeti szám.
A néhány hónappal korábbi adatokkal hasonlóképpen járt el a KSH, bár ott csak néhány fővel módosították az adatokat. Egy 100 ezer feletti lakosú település jegyzője szerint korábban
havonta nagyjából 100 halotti anyakönyvi kivonatot állítottak ki, januárban már viszont 200-nál is több igazolást kellett megírni, és egyes decemberi ügyeket még le sem tudtak zárni.
(Szabad Európa nyomán)
