Nézőpont kérdése.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok ismét szankciókkal sújtaná Oroszországot; erre reagált az elnök, Vlagyimir Putyin a Kremlben tartott beszédében február 23-án.
A szankciók bevezetésére Alexej Navalnij ellenzéki aktivista bebörtönzését követően került sor. Navalnij jelenleg a nyugat és Oroszország közötti ellentét megtestesítője. Az aktivistát, aki egy szibériai repülőút során novicsokmérgezést szenvedett, melyet Berlinben kezeltek, korrupció miatt ítélték letöltendő börtönbüntetésre.
Putyin úgy látja, hogy az unió és az USA beleavatkozik Oroszország belügyeibe, amikor Navalnij szabadon bocsátását követeli. Az unió tagországai a héten úgy állapodtak meg, hogy négy olyan orosz állampolgárt is büntetőintézkedéseknek vetnek alá, akiknek köze lehetett Navalnij elítéléséhez.
Az, hogy Navalnij esetleg valóban korrupt, persze nem zárja ki, hogy az FSZB mérgezte meg.
Az ellenzéki aktivista tevékenysége nem egyértelmű: Navalnij egyrészt az orosz rezsim ellen fellépő, börtönbüntetést önként vállaló mártírként jelenik meg a nyugati médiában, másrészt viszont a szabadságjogokért küzdő Amnesty International már elengedte a kezét a múltban tett nacionalista kijelentése miatt.
Az orosz elnök így valamelyest érthető módon érzi úgy, hogy Navalnij ügye mondvacsinált indok arra, hogy országát büntetni lehessen.
„A nyugat gazdasági és más szankciókkal le akar láncolni minket”
— mondta Putyin az FSZB, Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak tartott beszédében.
Putyin úgy gondolja, hogy a nyugati titkosszolgálatok folyamatosan azon dolgoznak, hogy Oroszországot
„gyengítsék és külső ellenőrzés alá vonják”.
Szergej Lavrov külügyminiszter az ENSZ emberi jogi tanácsában hangoztatta ugyanazt a narratívát: külön kitért arra, hogy az unió részéről elfogadhatatlan, hogy pont a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés idején bünteti Oroszországot.
