António Guterres, Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron, Angela Merkel, Charles Michel és Macky Sall közös írása a német Frankfurter Allgemeineben jelent meg.
Emmanuel Macron és Angela Merkel számos vezető politikussal közösen jegyzett szövegében a koronavírus-pandémia világpolitikai hatásairól tettek nyilatkozatot.
Úgy látják, hogy a járvány esélyt nyújt a világpolitikai színtér újrarendezésére.
„A világ a koronavírus-járvány után egy másik világ lesz”
— határozzák meg a kiindulópontot, melynek mentén a jövőbeni lehetőségeket tárgyalják.
A vakcinákat globális közös javaknak írják le, melyhez minden embernek hozzáférést kell biztosítani, hiszen a járvány még tart. A következő lehetséges világjárványra, illetve a mostani epidemológiai kiértékelésére olyan módon térnek ki, hogy a WHO-t jelölik meg felelős intézményként.
A jelenlegi válság arra is lehetőséget nyújt, hogy „hatékonyabb együttműködéssel, szolidaritással és koordinációval ismét konszenzusra lehessen jutni a nemzetközi rendről-egy olyan rendről, amely multilaterizmuson és jogállamiságon alapul.”
A klímaválság megoldását is csak globális együttműködés révén tartják lehetségesnek, ahogyan az olyan nemzetközi fórumok, mint a G7 és a G20 szorosabb együttműködésére is felszólítanak.
Merkel már sokszor használta ezt a fordulatot, de most egységesen állítják az aláíró vezetők, hogy
a Covid-19-válság „generációk óta a világszintű szolidaritás legnagyobb erőpróbája.”
Ennek oka az, hogy ha világon akárcsak egy város is érintett a járványban, akkor az
„a világ összes emberét és nemzetgazdaságát veszélyezteti.”
A járvány tanulsága a szerzők szerint az, hogy a jövőbeni krízisek esetében nem szabad a különféle értékeket és kultúrákat egymás ellen kijátszani, helyette „integratívabb multilaterizmust kell kiépíteni.”
A szerzők megoldása a legnagyobb problémák egyikére így szól:
„A globalizáció és a nemzetközi együttműködés kétségkívül emberek milliárdjainak segített, hogy a szegénység csapdájából kikerüljenek.
De a világ népességének közel fele még mindig alig tudja kielégíteni alapvető szükségleteit. Sok országban a szegények és a gazdagok közötti szakadék vállalhatatlanná vált; a nők még mindig nem élveznek egyenlő jogokat és sok embert kell még a globalizáció előnyeiről meggyőzni.”
Ennek alapját az emberi jogok képzik, amelyeknek figyelembevételével a különbségekre ugyanakkora hangsúlyt kell fektetni, mint a közös értékekre.
