Szerintük csak áldemokrációáról beszélhetünk.
Az Európai Uniónak nem lenne szabad eljutnia oda, hogy a pénz hatalmának és Soros Györgynek a foglyaként rabságba küldje az európai polgárokat — kommentálta Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumi elnöke az Európai Bizottság azon döntését, amellyel elutasította az uniós szintű kisebbségvédelmi jogalkotást a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.
Csizmadia a CÖF-CÖKA hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta:
„Nem beszélhetünk demokráciáról, csak áldemokráciáról”
— mivel szerinte a bizottság nem hallgatja meg a polgárok véleményét.
Hozzátette, a civileket megdöbbentette, hogy az Európai Bizottság annak ellenére is elutasította a polgári kezdeményezést, hogy azt az Európai Parlament támogatta.
A jövőben a civilek feladata lesz tehát megreformálni az Európai Uniót, hogy a népesség elve érvényesülhessen
— mondta. Beszélt arról is, hogy az amerikai elnökválasztás kimenetele bizonyítja, hogy a balliberális oldal a világon mindenhol előre megírt forgatókönyv szerint dolgozik.
Példaként említette erre az MTVA épületének 2018-as, ellenzéki képviselők által való „elfoglalását”, és a Parlament elleni, ugyancsak 2018-ban történt „rohamot”, illetve a 2006 őszén történteket.
Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője úgy vélte: az Európai Unió intézményi válságának újabb jele, hogy az EB „kinyírta” az egyetlen demokratikus eszközt, az európai polgári kezdeményezést.
Ezzel szerinte azt üzente az európai polgároknak, hogy felejtsék el a közvetlen demokráciát. Hangsúlyozta továbbá, hogy jelenleg, amikor „kizárólag külföldről finanszírozott civil szervezetek alakítják” a világ Magyarország-képét, a CÖF-CÖKA-nak növelnie kell aktivitását.
Ez azt jelenti, hogy ha „bármilyen negatív kritika éri hazánkat”, például az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség hazug vádja, akkor a CÖF jogot formál véleménye megfogalmazására — mondta a szóvivő.
Kiszelly Zoltán a CÖF-CÖKA mellett működő C12 szakértői csoport tagja kifejezte reményét, hogy az új amerikai elnök, Joe Biden megválasztása után ugyanolyan magas szinten maradnak a magyar-amerikai kapcsolatok, mint Donald Trump elnöksége alatt. Ennek érdekében a CÖF-CÖKA levélben gratulált Joe Bidennek a beiktatásához.
Szerinte a jó kapcsolat alapját képezheti, hogy
a magyar védelmi kiadások mértéke a NATO-tagországok iránt megfogalmazott amerikai elvárásoknak megfelelően csaknem eléri a GDP-arányos 2 százalékot.
Továbbá az, hogy az amerikai USAID, az Egyesült Államok külhoni segélyekkel foglalkozó szervezete és a magyar kormány 2018-ban megállapodott az üldözött keresztények megsegítésének összehangolásáról, illetve hogy mindkét kormány aláírta az élethez való jogról, az abortusz korlátozásáról szóló genfi nyilatkozatot. Szintén közös pont a közel-keleti béke, Izrael biztonságának garantálása és az antiszemitizmus elleni fellépés — sorolta Kiszelly Zoltán.
