3500 emberről van szó.
Múlt hét szombaton országszerte tüntettek Oroszországban Alexej Navalnij mellett hívei. Az ellenzéki aktivista arra hívta fel követőinek figyelmét a közösségi médiaplatformjain, hogy meg kell szüntetni a korrupciót, az oligarchák hatalmát és a politikai gyilkosságokat.
Tette mindezt a börtönből, ahol előzetes letartóztatásban ül, mert állítólag nem tartotta be korrupció miatti felfüggesztett börtönbüntetésének azon szabályát, hogy bizonyos időközönként jelentkeznie kell az orosz hatóságoknál.
Minden esetre Navalnij nem volt rest a börtönből dokumentumfilmet posztolni sem a számtalan tweetje mellett, melyben egy állítólagosan Vlagyimir Putyin birtokában levő hatalmas gelendzsiki luxuspalotát mutat be.
Az unió vezetői azonban nem csak Navalnij, de követői mellett is kiállnak: elítélték a az erőszak alkalmazását a tüntetéseken, és Moszkva azonnali szankcionálását követelték.
Mindeközben a Kreml úgy látja, hogy a nyugati országok beleavatkoznak Oroszország belügyeibe és a tüntetéseket is külföldi erők Oroszország-ellenes támadásának minősítették.
Az Egyesült államok moszkvai követségének szóvivője Rebecca Ross úgy nyilatkozott az ügyről, hogy „az Egyesült Államok támogatja az emberek békés demonstrációhoz és a szólásszabadsághoz való jogát. Az orosz hatóságok lépései ezeket a jogokat elnyomják.”
Heiko Maas német külügyminiszter a tüntetők azonnali elengedését követelte.
„Az orosz alkotmány szerint is minden embernek joga van véleményt nyilvánítani és tüntetni” — mondta. Mivel Oroszország is elkötelezte magát a jogállami elvek mellett, a békésen demonstrálókat azonnal szabadon kéne engedni.
Joseph Borell az Európai Bizottság külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője arról számolt be, hogy az uniós országok külügyminisztereivel kíván egyeztetni az üggyel kapcsolatosan. „Elítélem a széleskörű letartóztatásokat, a hatósági erők aránytalan bevetését, az internet és telefonvonalak korlátozását” –– mondta.
Andrzej Duda lengyel elnök egyenesen a Gazprom uniós területen való működését korlátozná a „nemzetközi jog, az emberi- és politikai jogok” érdekében.
Valószínűleg más okokból kifolyólag, de Manfred Weber is hasonlóan nyilatkozott: „Az EU-nak oda kell ütnie, ahol a legjobban fáj a putyini rendszernek-és ez a pénz”-mondta.
A francia és Brit külügyminiszterek szintén emberi jogokra hivatkozva ítélték el a letartóztatásokat.
A tüntetéseken részvevők számáról nincsen megbízható adat: az orosz hatóságok szerint négyezren, Navalnij követői szerint negyvenezren, a moszkvater.com szerint pedig körül-belül tizenötezren demonstráltak az ellenzéki aktivista mellett Moszkvában.
(címplapkép: themoscowtimes.com)
