Látszategyeztetést tartott a kormány az ellenzéki önkormányzatokkal, semmit nem adnak az elvonásokért cserébe

A mai egyeztetés arra volt jó, hogy fenntartsák az együttműködés látszatát.

Látszategyeztetés

A mai napon összeült a magyar önkormányzatokat tömörítő Önkormányzati Nemzeti Együttműködési Tanácsa. Ennek során az önkormányzati vezetők látványos prezentációt nézhettek meg a magyar államháztartás helyzetéről, azonban semmit nem tudtak meg arról, miképp kompenzálja őket — már ha egyáltalán úgy tesz — a kormányzat.

A koronavírus-járvány nyomán kialakult válság és a kormányzati elvonások miatt szorult helyzetben vannak a magyar önkormányzatok. Az utóbbiból fakadó bevételkiesést a 25.000 fő alatti települések esetében mindenképpen megtéríti a kormány, azonban nagy kérdés, hogy mi lesz a nagyobb városokkal.

Az ellenzéki városvezetők ezzel kapcsolatos kérdéseire az illetékes kormányzati tisztségviselők nem válaszoltak. A gépjárműadóbevétel-kiesés és az iparűzési adó megfelezése után tíz megyei jogú város kompenzációt kapott karácsony előtt a kormánytól — érdekes, hogy mind a tíz kormánypárti vezetésű.

A Belügyminisztérium képviseletében jelenlévő Pogácsás Tibor államtitkár és a Pénzügyminisztérium részéről megjelent Berczik Ábel helyettes államtitkár nem adott választ arra a kérdésre, hogy miképp fogják kompenzálni a 25 ezer fő feletti településeken. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint semmilyen kérdésre nem kaptak választ az illetékesektől.

Bajban az önkormányzatok

Még arra sem kaptak ígéretet, hogy a kompenzációról szóló egyeztetések folytatódni fognak. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester elmondta, hogy semmi ok nincs az örömre.

A megbeszélésen teljesen világossá vált, hogy a kormánynak nincs terve az önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozó intézkedések kompenzálására. Holott a nehéz helyzetbe került településeken él a magyar lakosság fele

– állította a főpolgármester.

Karácsony szerint az iparűzési adó megfelezése vitatható lépés, hiszen azt a vállalkozások a nyereségeik után fizetik. A válság által súlyosan érintett vállalatok egyébként is kevesebbet fizetnek, azonban amelyek a járvány idején is jól jártak, nem szorulnak kormányzati segítségre.

Emiatt azonban az önkormányzatok óriási bevételkieséssel számolhatnak. A budapesti kerületek és a Fővárosi Önkormányzat tavaly és idén is 80 milliárdos bevételkieséssel számol.

Karácsony szerint

a kormány semmit nem kínál az elvonásokért cserébe, és két részre osztotta a magyarokat: elsődleges (kormánypárti) és másodlagos (ellenzéki) polgárokra.

Már az iparűzési adók elvonása előtt nagy bajban volt Budapest, és csak a tartalékok terhére tudták egyensúlyba hozni a főváros költségvetését. Arra az állításra, hogy Gulyás Gergely szerint Budapest gazdag város, Karácsony azt felelte, hogy lehet, hogy a város gazdag, de az önkormányzata szegény, és a kancelláriaminiszternek tudnia kellene, kik tették azzá.

A Fővárosi Önkormányzat mindent megtesz a közszolgáltatások minőségének fenntartásáért, azonban hosszú távon nem garantálható, hogy fizetőképes marad a város.

“Inkább menjen csődbe a város, minthogy leálljanak a közszolgáltatások”

— mondta a főpolgármester.

A főváros a jövő héttől lakossági tájékoztató kampányba kezd, amelynek témáját a kormányzati elvonások szolgáltatják. A direkt járványügyi kiesések miatti kompenzációval kapcsolatosan Karácsony reményét fejezte ki, hogy olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyekben az önkormányzatok is szerepet kaphatnak.

Egyoldalú együttműködés

A kormány önkormányzat-ellenes politikája ellenére az ellenzéki településvezetők felajánlották segítségüket az oltási program kidolgozásában és végrehajtásában. Ennek során a kormány a háziorvosokra is számít, akik az önkormányzatok alkalmazásában állnak.

A településvezetők arról sem kaptak tájékoztatást, hogy hogyan zajlik majd az idősotthonok dolgozóinak és lakóinak oltása. Ennek ellenére a fővárosi tulajdonú intézmények dolgozóinak felét már beoltották.

(Népszava nyomán)