Nem Trump mellett állnak ki, hanem a tech cégek politikai befolyásolásgyakorlása ellen.
A Twitter, a Facebook majd a Youtube is letiltotta Donald Trumpot. Most arról folyik a vita, hogy Trump szólásszabasága és ezzel midenki szólásszabadsága fontosabb-e, mint az esetleges további erőszak megakadályozása, amelyre viszont Trump buzdította híveit.
Az uniós vezetők alapvetően úgy látják, hogy a közösségi médiavállalatoknak nem magukat kéne szabályoznia.
Angela Merkel elítélte a Capitolium megtámadását, ugyanakkor szóvivőjén keresztül azt üzente, hogy Trump Twitterről való letiltása „problémás”.
„A véleménnyilvánítás alapvető jogát ugyan lehet korlátozni, de csakis jogszabályok alapján és a jogalkotók által meghatározott keretek között; nem pedig a közösségi médiaplatformok menedzsmentjének döntései alapján”-mondta a német kormányszóvivő, Steffen Seibert.
Bruno le Maire,
francia pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „ami engem sokkol, az az, hogy a Twitter maga tiltotta le. A digitális világ szabályozását nem végezheti a digitális oligarchia.”
Thierry Breton, az unió bizottságának digitális reformokat előkészítő csoportjának egyik vezetője szerint „döbbenetes, hogy egy vállalatigazgató lenémíthatja az Amerikai Egyesült Államok elnökét mindenféle fékek és egyensúlyok közbelépése nélkül.” Breton szerint az, hogy ez előfordulhatott, egyrészt azt jelzi, hogy mekkora hatalma van ezeknek a vállalatoknak, másrészt azt, hogy mennyire hiányos a digitális tér szabályozása.
Manfred Weber, a néppárt vezetője még keményebben fogalmazott: „Nem engedhetjük, hogy amerikai tech-nagyvállalatok határozzák meg, hogy hogyan vitázunk és hogyan nem, illetve, hogy mit lehet és mit nem lehet mondani egy demokratikus diskurzus során.”
