Megszegték a nukleáris megállapodást.
A megállapodás szerint 3,6 százalékos dúsítású uránt állíthat elő az ország, azonban jelenleg 20 százalékost készítenek a föld alatti nukleáris létesítményükben.
Ezt maga az iráni kormány szóvivője jelentette be a helyi hírügynökség szerint, miután a parlament azt a döntést hozta, hogy évente 120 kilogramm 20 százalékos dúsítású uránt fognak előállítani.
Ezzel megszegték a 2015-ös nukleáris megállapodásban vállaltakat, azonban ez válasz arra, hogy az Egyesült Államok kormánya 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést és szankciókat vezetett be Irán ellen.
Teherán most arra vár, hogy az Egyesült Államok feloldja a szankciókat, és ez esetben ők is visszaállítanák az eredeti megállapodás szerinti termelést.
Átfogó közös cselekvési terv (JCPOA), melynek célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, azaz annak biztosítása, hogy Irán csak békés célokra használja a nukleáris programját, így elakadt.
Az iráni külügyminiszter Mohammad Javad Zarif úgy látja a helyzetet, hogy a JCPOA is engedélyezte a „helyrehozó akciójukat”, miután a JCPOA tagjai éveken keresztül nem tartották magukat a vállalt kötelezettségeikhez. Zarif azt írta a Twitteren, hogy „az intézkedéseink teljességgel visszavonhatók, amennyiben MINDEN TAG TELJESSÉGGEL tartja magát a vállaltakhoz.”
Másképpen látja ezt az Európai Bizottság szóvivője, Peter Stano, elmondása szerint ezzel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását komoly veszély fenyegeti.
A helyzet azonnali rendeződése nem valószínű, mert többen is attól tartanak, hogy Donald Trump az utolsó pillanatban még nagy erőkkel szembe megy Iránnal, ezzel is veszélyeztetve az eleve kényes helyzet stabilitását.
Ezzel most hatalmas nyomás kerül Joe Bidenre, hogy megoldja a helyzetet, amelyet Trump hozott létre: az új elnök már jelezte, hogy újra felvenné a diplomáciai kapcsolatot Teheránnal.
Ugyanakkor Biden mind republikánus oldalról, mint saját pártja jobbszárnyáról komoly ellenállásba ütközhet az egyezménybe való ismételt belépés kapcsán.
A 20 százalékos dúsítású uránnal az a probléma, hogy a nukleáris fegyverekhez szükséges 90 százalékos dúsításútól annak ellenére, hogy a számok mást sugallnak, nem sokban tér el. A jelenlegi uránkészlettel Irán két atombombát is készíthetne.
Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök úgy látja, hogy ezzel Irán egyenesen katonai nukleáris programot hajt végre és hozzátette, hogy Izrael ezt nem engedheti meg.