Hivatalos: A magyar háztartások az egyik legszegényebbek az egész EU-ban

Kiadásaik több mint 17 százalékát az élelmiszer viszi el.

Hét uniós tagállamban nőtt az élelmiszerek és az alkoholmentes italok súlya a háztartások összkiadásán belül 2009 és 2019 között – derült ki az Eurostat jelentéséből, amit a HVG szemlézett.

A felmérésből kiderült, a háztartási kiadásokat tekintve Magyarországon 0,5 százalékponttal nőtt az élelmiszerkiadás, előttünk csak Csehország (1,3 pont) és Szlovákia végzett (1,1 pont).

A magyar háztartások a kiadásainak nagy részét, pontosabban 17,3 százalékot az élelmiszerek viszik el, míg az uniós átlag 13 százalék, az élen pedig Írország áll 8,6 százalékkal. Mivel élelmiszerekre mindenhol muszáj költeni, ezért

minél szegényebb egy ország és annak háztartásai, annál többet költenek élelmiszerre.

A jólétben élő háztartásokban ugyanis nem az olyan alapvető létszükségletekre költik a legtöbbet, mint a lakhatás vagy az étel, hanem többek közt kultúrára, szórakozásra és egyéb luxusnak tekinthető dologra.

A HVG azt írja, a magyar háztartások kiadási szerkezete a szegényebb tagállamokéra jellemző, és nem lóg ki az olyan régiós versenytársak sorából, mint Csehország, Lengyelország vagy Szlovákia. A még szegényebbnek tekinthető, ám más lapra tartozó Romániánál és Bulgáriánál viszont valamivel jobban teljesítünk.

Az uniós különbségeket tekintve viszont az élelmiszerek ugyan a magyar (és a régiós) háztartások kiadásainak nagy szeletét teszik ki, összegszerűen viszont a magyarnál

csak Bulgáriában jutott alacsonyabb élelmiszerekkel kapcsolatos kiadás egy főre.

Az elmúlt években viszont alig változott a magyar háztartások kiadási szerkezete: valamelyest többet költenek élelmiszerre, a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások súlya, így például a háztartási energia ára a rezsicsökkentés ellenére is csak alig csökkent.

Az Eurostat összesítése szerint az átlag magyar, egy főre számítva beleértve a csecsemőtől a nyugdíjasig minden magyart

élelmiszerre például míg 2010-ben még csak 244 ezer forintot, addig 2019-ben már 421 ezer forintot költött el a háztartások saját bevallása alapján.

Lakásfenntartásra viszont már fejenként 479 ezer forint, közlekedésre pedig 309 ezer forint ment el.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberben arról számolt be, hogy míg 2018-ban Magyarországon a háztartások egy főre jutó fogyasztása 66 százalék volt, addig 2019-ben az uniós átlag 67 százalékát érte el. A KSH a javulást többek közt azzal magyarázta, hogy a folyó áron számolt, egy főre jutó tényleges fogyasztás 8,7 százalékkal nőtt, csökkent a népesség, valamint (nemzetközi összehasonlításban) csökkent a forint vásárlóereje.

(HVG nyomán)