Müller Cecília nem mondja meg, mire vert el 11,4 milliárdnyi EU-s pénzt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Belejött a titkolózásba.

Kétmilliárd forintot adott hozzá a kormány a felhasználható pénzkerethez az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) uniós gigaprojektjének utolsó hónapjaiban. Az október 27-én közzétett szerződésmódosítás szerint Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése elnevezésű programban 11,4 milliárd forint helyett 13,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kap a Müller Cecília hivatala és a mögötte felsorakozó konzorcium. — írta meg kedden a 24.hu.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma még 2017-ben kötött szerződést az OTH jogelődjével. A projektbe az Állami Egészségügyi Ellátó Központot, a Semmelweis Egyetemet és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt is bevonták, és most decemberben zárult volna, de a járvány miatt meghosszabbították a futamidőt, így a zárás 2021-re várható.

A konzorcium céljai között szerepelt például a népegészségügy rendszerének megújítása, illetve olyan fejlesztések, amelyek javítják a lakosság egészségi állapotát és biztonságosabbá teszik a betegellátást.

Októberben került be a feladatlistába, hogy egy nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központot is létre kell hozni. Erről az ősszel rendelet adott ki a kormány, amelyben az országos rendszer kiépítésére kétmilliárd forintot adtak.

A teljes finanszírozást uniós pénzből valósították meg, de 600 milliónyi magyar közpénz is jutott rá.

A program weboldalán az olvasható, hogy a projekt négy részből áll. Az uniós keretből az alapellátás, a népegészségügy, a betegbiztonság és a környezet-egészségügy átfogó módszertani fejlesztésével kívánnak „nagymértékben hozzájárulni a lakosság és a jövő generáció egészségi állapotának javításához”.

Az efop180.antsz.hu oldalon számos dokumentum és kisebb tanulmány is megtalálható, illetve az iskolai egészségnevelési rész tartalmaz anyagokat, dea három év alatt elvégzett munkákról sehol sem közölnek összesítést. Az oldalról a költségek megoszlása sem derül ki, illetve az sem, hogy a munkákat pontosan kik végezték el.

A 24.hu a honlapon kívül még egy nagyobb összegű részprogramot talált, ez a hazai csapvizek ólomtartalmának vizsgálata volt.

Ez a részprogram május 31-éig működött a Nemzeti Népegészségügyi Központban, és 500 milliós keretet különítettek el rá. A Semmelweis Egyetem pedig betegbiztonság témakörében írt ki közbeszerzést, amelyet a nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel cége, a Kutatópont Piac – és Véleménykutató Kft. nyert, ez 35,5 millió forintba került.

A 11,4 milliárdos támogatás elköltésének részleteiről Hadházy Ákos független képviselő levélben kért információkat Müller Cecíliától. Hadházy azt akarta megtudni, hogy pontosan mik a projekt eddigi eredményei, illetve kérte a tiszti főorvost, adja meg, hogy a módszertani fejlesztések milyen tartalommal, kinek a közreműködésével valósultak meg.

A pénzfelhasználás részleteire is kíváncsi volt.

A független képviselő tájékoztatása szerint Müller a múlt héten postázott válaszlevélben egyetlen kérdésre sem válaszolt. Nagyobb részüknél egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, amely szerint az adatkezelő kizárólag az adatkérés teljesítése érdekében nem köteles adatokat kigyűjteni vagy rendszerezni.

A fentiekkel kapcsolatban Hadházy Ákos a Facebook-oldalán azt írta:

“Müller úgy belejött a titkolózásba, hogy azt is megengedi magának, amit eddig senki: a legalapvetőbb információkat is megtagadja egy 11 milliárdos EU projekt részleteiről.”

A teljes posztot itt tudod elolvasni:

(24.hu/Hadházy Ákos Facebook-oldala nyomán)