Nem lehet tagadni a nyilvánvalót.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején nagyon optimista volt előrejelzéseiben – mondta Matolcsy György jegybankelnök a Monetáris Tanács kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón.
A jegybanknak két előfeltevése volt, amire optimizmusát alapozta:
- az egyik az volt, hogy a járványnak nem lesz második hulláma
- a másik pedig, hogy a kormány fel tudja pörgetni az állami beruházásokat és a közösségi fogyasztást.
Sajnos egyik feltevés sem bizonyult igaznak.
A jegybankelnök szerint a gazdasági visszaesés 6-6,5 százalékából 3 százalékpontért felel a járvány második hulláma. A közösségi (állami) fogyasztást Németországhoz hasonlóan növelni kellett volna,
de ezt a magyar kormány nem tudta elérni.
Ez egy százalékpontnyi visszaesésért felel. Az állami beruházásokat nem pörgették fel, ez 1,4 százalékponttal növelte a recessziót; a lakáspolitika terén pedig „műhiba történt” — mondta Matolcsy.
Az új lakások áfájának visszaemelése 27 százalékra volt ez a hiba, e nélkül 0,5-0,6 százalékponttal kisebb lett volna a visszaesés.
Azok az országok, például Románia vagy Lengyelország, amelyek az elmúlt tíz évben nagyobb növekedést értek el, mint Magyarország, most a válságban kisebb visszaesést regisztrálhattak. A tanulságokat ebből le kell vonni – mondta a jegybank elnöke.
Matolcsy szerint a jövő mindig más, mint a múlt, ezért ami elegendő volt a a gazdasági növekedés elmúlt tíz évében, az nem biztos, hogy megfelelő lesz a jövőre nézve.
A jegybankelnök elmondta, hogy strukturális átalakításokra van szükség, amelyeket előre kell hozni.
A gazdasági, államháztartási egyensúlyt nem szabad elfelejteni. Matolcsy szerint 2022-ig a növekedés helyreállítása fog számítani, de onnantól helyre kell állítani az egyensúlyt, az államadósságot nem szabad elengedni.
„Az adósság mindig adósság marad.”
— tette hozzá.
(HVG nyomán)
