Ha Erdogan tovább erőzik Görögországgal.
A földgázkitermelés miatti konfliktus végződött rosszul a törököknek; ha Ankara továbbra sem hajlandó belátást tanúsítani, még keményebb szankciók várhatóak.
Az Európai Unió egyelőre fenntartja lépésenkénti szankciós politikáját Törökországgal szemben, amelyeket a Földközi-tenger keleti részén található földgáz kitermelése miatt vezetett be. Törökország és Görögország között arról folyik a vita, hogy kihez tartoznak a földgázlelőhelyek.
A török kormány októberben visszahívott egy felderítő hajót a vitatott területekről, egy újabb felderítőutat követően ezt viszont csak a múlt héten tették meg.
Az unió már októberben felszólította Törökországot, hogy folytasson érdemi párbeszédet Görögországgal.
Az európai állam- és miniszterelnökök péntekre virradóra hozták meg a döntést Brüsszelben, hogy további érintett cégeket és felelősöket fognak az unió szankciós listájára helyezni.
Ha Ankara nem változtat a konfrontatív hozzáállásán, akkor a szankciók kiterjesztése fenyegeti Törökországot. Amennyiben viszont engedékenyebbnek mutatkozna a török kormány, az unió a gazdasági kapcsolatok kiterjesztését helyezte kilátásba.
Az uniós csúcson arról született döntés, hogy nem csak cégeket, de olyan személyeket is szankcionálnak, akik a vitatott földgázkutatás tervezésében és kivitelezésében részt vesznek.
Joseph Borell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt a megbízást kapta, hogy márciusig készítsen jelentést a lehetséges további szankciókról.
Ennek hátterében az áll, hogy az unió először szeretne egyeztetni Joe Bidennel, aki csak januárban kezdi meg munkáját a fehér házban.
Az Európai Unió továbbra is hangsúlyozza, hogy konstruktív párbeszédet szeretne folytatni Ankarával, és továbbra is hajlandó a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek ellátását támogatni.
Recep Tayyip Erdogan november közepén kétoldali megegyezést követelt Ciprussal. Ezzel szembe ment azokkal a nemzetközi erőfeszítésekkel, amelyek a görög-ciprusi déli régióval való jó viszonyt szorgalmazzák.
