Kicsinálja a kormány a tokaji gazdákat egy új rendelkezéssel

Tokaj szőlővesszein a NER-nek csepeg a nektár.

Új szőlészeti és borászati törvényt alkot a parlament, amely a Tokaj környékén élő gazdákat teljesen ellehetetlenítheti.

Az új rendelkezés utat nyithat a NER-lovagoknak, akik könnyen juthatnak területhez a borvidéken

— derül ki a Népszava cikkéből.

A történelmi borvidéken a hegyi, illetve a síkvidéki területeket szétválasztanák, és csupán az előbbiről kerülhetne ki tokaji névvel ellátott palack, a síkvidéki területről érkező borokat viszont a továbbiakban zempléniként adhatnák csak el. Ez az ottani borok jelentős árcsökkenéséhez vezethet, emiatt pedig

elszegényedhetnek az ott dolgozó borászok.

Az utóbbi évek intézkedései sorra azt a gyanút erősítik, hogy

a NER-lovagok szemet vetettek erre a térségre.

Minden eszközzel, ha kell, törvénymódosításokkal is igyekeznek elősegíteni, hogy a kisbirtokosok tönkremenjenek, s néhány hatalom-közeli kézben koncentrálódjanak az itteni területek” – jellemezte a helyzetet a Népszavának egy tolcsvai borász. A hatalomátvételre utaló első jel az volt, amikor az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. 2017-ben a helyi kistermelők jelentős részével nem kötött felvásárlási szerződést.

Azoknak, akikkel a vállalat megkötötte a kontraktust, mindössze 80, de esetenként alig 10 forintot ajánlottak a szőlőért, aminek valós előállítási költsége egyébként általában 110 forint kilogrammonként. Ez azt jelenti, hogy még a kapálás, a metszés, illetve a vegyszerezés költségeit sem fedezte a szerződésben foglalt pénzösszeg, így a haszonról lemondhattak a gazdák.

Ezután a kormány — túltermelésre hivatkozva —

bevezette az úgynevezett zöld szüret lehetőségét, amely az éretlen állapotban lévő szőlőfürtök levágására és megsemmisítésre is lehetőséget adott, amit óriási pazarlásnak is nevezhetünk.

A zöld szüret lehetőségét a legtöbben az alföldi területek után Tokajon használták ki, ugyanis sokan úgy látták, hogy nem tudják jó áron értékesíteni a szőlőket.

Az új törvénnyel a kormány kettévághatja a hatezer hektárt felölelő borvidéket. A jövőben zempléni borvidéknek minősülhetnek az olaszliszkai, a hercegkúti, a szegi, a sárospataki, a bodrogkisfaludi területek bortermő részei, sőt, még Tokaj és Tolcsva egyes részei is.

Tokaji borként a jövőben csak azt adhatnák el, aminek származási helyén a tőketerhelés haladja meg hektáronként a 2,5 kilogrammot.

A régi, generációk óta helyben gazdálkodókat ez súlyosan érinti, ugyanis a korábbi szokásrend szerint még 3,6 méteres sortávot betartva telepítettek szőlőtőkéket, így nekik kevesebb tőkéjük van, mint azoknak, akik az új rendszer szerinti 2,5 méteres alkalmazkodtak.

Az új szabály miatt lesznek olyanok, akik aki az eddigi bevételeiknek a harminc százalékát elbukják, és külföldre eleve kevesebb palackot tudnak majd vinni.

A politikai szférából számos szereplő 75%-os állami támogatással telepíthetett tőkéket, ami azt is jelenti, hogy közpénzből gyarapodhatott vagyonuk egy hercegkúti szőlőtermelő szerint. A termelő szerint a környéken közismert, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egyik tisztviselője Erdőhorváti térségében közel öt hektárnyi szőlőt telepített.

Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke felügyelőbizottsági elnök a Tokaj Grand Zrt.-ben, és emellett még tagja a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsnak is. Lázár János korábbi kancelláriaminiszter mádi birtokkal rendelkezik, csakúgy, mint Demeter Ervin korábbi titokminiszter, Tállyán pedig a Fidesz-közeli Századvég korábbi vezérigazgatója, a Magyar Államkincstár jelenlegi miniszteri biztosa, Márton Péter rendelkezik birtokkal.

A NER-gazdák jelentős része hegyvidéki borbirtokkal rendelkezik, így az ő bevételeiket nem fenyegetné az új törvény. Minél kevesebb lesz a tokaji néven értékesíthető bor, annál nagyobb lesz azok értéke. Molnár Péter, a Patrícius Borház birtokigazgatója, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke úgy látja, hogy

az új törvény hatályba lépésével régóta vágyott lehetőséget kapnak az Tokaj környéki gazdák, ugyanis a jövőben ezen területeken nemzetközi szőlőfajtákat is lehet majd telepíteni.

Molnár szerint a síkvidéki területeken termelt borok továbbra is megkaphatják a tokaji minősítést, ha megfelelnek az eredetmegjelölés szabályainak.

A törvénytervezet alapja azonban ezzel ellentétes, ugyanis ha bárki újra szeretné telepíteni a síkvidéki borászati területét, nem kaphatná meg a jövőben a “tokaji” minősítést. A szőlészetről és borászatról szóló törvény még idén a parlament elé kerül, azonban a tokaji borvidékről szóló rész európai uniós jóváhagyásra vár, ezért azt a részegységet csak tavasszal fogadhatja el az Országgyűlés.

(Népszava nyomán)

(Címlapfotó: alfahir.hu)