Arcátlanság: Mostantól Orbánék mondják meg, mi számít közpénznek

Mi meg csak pislogunk, mert a közérdekű adatigénylést is ellehetetlenítik.

A magyar kormány az új definíciót kíván illeszteni az alaptörvénybe a közpénzekkel kapcsolatban. Ez a korábbiakhoz képest jelentősen szűkítené a közvagyon jelentését.

A kormányzat célja az lehet, hogy az olyan, az állam által beszedett, illetve kirótt adónemek, mint a tao-pénzek, ne minősüljenek a továbbiakban közpénznek. Mindehhez szükség van az alaptörvény módosítására.

2011-es törvénybe iktatásakor Orbán Viktor miniszterelnök gránitszilárdságúnak nevezte az alaptörvényt, azonban azt pont kilencedszerre kell módosítják.

Ligeti József, a törvények és a közélet átláthatóságáért küzdő Transparency International magyarországi jogi igazgatója szerint a későbbiekben a jegybanki alapítványok pénzei sem fognak közpénznek minősülni, ha elfogadják az alaptörvény-módosítást. A helyzet komolyságát mutatja, hogy

a későbbiekben közpénznek minősülő közvagyon mozgásairól nehezebben értesülhet majd minden állampolgár.

A fő indoklás alapján azért módosítják a jogszabályt, hogy a későbbiekben egységes gyakorlat alakulhasson ki a jogot gyakorló szervek esetében. Ez azonban valójában

azért történhet meg, hogy az állami pénzeket birtokló szerveknek kevésbé kelljen kiadni a közérdekű adatokat.

Fontos tény továbbá, hogy a közpénzeket birtokló szervek vezetőinek jobban kell viselniük a kritikát. Azonban — miután már nem számítanak majd közérdekű tevékenységet folytató vezetőknek —

kevésbé kell majd tűrniük a nyilvánosságot.

A jövőben a korrupciógyanús ügyek is könnyebben kikerülhetnek a nyilvánosság reflektorfényéből.

A bújtatott tranzakciók ugyanis könnyebben megvalósulhatnak olyan esetekben, amikor azok már nem számítanak közügynek.

(HVG nyomán)

(kiemelt kép: 24.hu)