Oroszi Beatrix szerint kezelhetetlenül nagy járványhullám vár Magyarországra, ha nem védekezünk jobban.
A koronavírus-fertőzés legnagyobb kockázatát nem a halálozási arány, hanem inkább az jelenti, hogy erre a betegségre szinte mindenki fogékony – mondta a Portfoliónak adott interjújában Oroszi Beatrix epidemológus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Projektcsapat tagja.
Kockázati tényezők és veszélyeztetett csoportok
Oroszi szerint a koronavírust számos kockázati tényező, így a kor mellett a krónikus alapbetegségek, a nem jól gondozott cukorbetegség, a magas vérnyomás, illetve az elhízás is befolyásolja. Ezek a tényezők ugyanis magasabb kockázatot jelentenek a betegség súlyosabb lefolyására.
A járványügyi szakértő szerint, habár a koronavírus kockázata valóban a korral emelkedik, és
„a 75 éves nagyszülőnek kb. 220-szor nagyobb a kockázata a súlyos lefolyásra, mint a 27 éves unokájának”,
a legveszélyeztetettebb csoportba mégis azok tartoznak, akiknél ezek a kockázati tényezők együttesen jelen vannak.
Az epidemológus szerint a koronavírus-fertőzés leginkább a férfiakat teszi sérülékennyé, hiszen elmondása szerint a nőkkel ellentétben a férfiak általában kevésbé egészségtudatosak és az ő esetükben gyakoribbak a kockázati magatartások is, így pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás.
Oroszi Beatrix / fotó: ÁNTSZ
Követendő külföldi minták
Oroszi szerint a legsikeresebb járványügyi védekezést az ázsiai országok közül Dél-Koreában tapasztalták, ahol szinte alig vezettek be korlátozó intézkedéseket, a halálozási rátát mégis sikerült nagyon alacsonyan tartani.
Az epidemológus szerint ez főként annak köszönhető, hogy az ázsiai országban olyan, mindenki számára könnyen elérhető szűrőközpontokat állítottak fel, amelyekben mintavételezők közvetlen kontaktusba sem kerültek az emberekkel; pl. telefonfülkeszerű építményben, vagy a gyorséttermek autós rendeléseiből ismert „drive-through” rendszerű tesztelési pontokon veszik le a mintákat.
Az európai országok közül a szakember Németországot és Ausztriát emelte ki jó példaként. Ausztriával kapcsolatban elmondta, a napi jelentett esetszám jelenleg nagyon hasonlít Magyarországéra. A legnagyobb különbséget a két ország között mégis az jelenti, hogy
Ausztria több mint kétszer annyi tesztet végez ezer lakosra számítva, mint Magyarország.
Ennek köszönhetően Ausztriában sikerült 5 százalék alatt tartani a pozitív esetek számát, míg Magyarországon a pozitivitási arány több mint duplája az osztrákénak, a kevesebb teszt ellenére is.
Az őszi hullám és a védekezés fontossága
A járvány hazai alakulásával kapcsolatban a szakember elmondta, az első hullámban hozott korlátozó intézkedések feloldását követően csökkent az emberek kezdeti óvatossága, fokozatosan lazult a fegyelem. Ez oda vezetett, hogy a vírus terjedése ismét fokozatosan emelkedni kezdett, amit jól mutatott az augusztus elején Pápán kialakult járványgóc is. Oroszi szerint ez is jelezte, hogy a vírus reprodukciós értéke egy fölé ment, amit a vírus robbanásszerű, közösségi terjedése követett.
Az elvégzett tesztek száma azonban Oroszi szerint nem követi a járvány alakulását. A heti 70 ezer elvégzett teszt ugyanis nem azt jelzi, hogy a járvány terjedése lassult volna, hanem éppen ellenkezőleg, növekvő tendenciát mutat. Az epidemológus ezért felhívta a figyelmet a kontaktkutatás és a kiterjedt tesztelés fontosságára is.
„Ha ezt a kettőt, a tesztelést és kontaktuskutatást, valamint az egyéni védekezést jól csináljuk, akkor megfordítható a trend. Ha nem, akkor attól tartok, előbb-utóbb nem marad más, mint a korlátozó intézkedések és az ország lezárása”
– mondta a szakember, aki szerint mindezek mellett kiemelkedően fontos az egyének és kis közösségek védekezése is.
Oroszi Beatrix elmondta, a legfontosabb három szabály, amit be kell betartani ahhoz, hogy a terjedés az egyéni védekezéssel olyan szintre szoruljon vissza, amivel a tesztelés és a kontaktuskutatás is tud mit kezdeni:
- a maszkhasználat,
- a legalább 1,5 méter fizikai távolságtartás, és
- a fizikai kontaktusszám csökkentés.
A cél ugyanis éppen Oroszi szerint éppen az lenne, hogy ezeknek köszönhetően ellaposítsuk a járványgörbét. Ellenkező esetben, ha a védekezés hiánya miatt nem sikerül lassítani a terjedést, elképzelhető egy nehezen kezelhető, nagy őszi-téli járványhullám is.
(via portfolio.hu)
