Kijött a friss OLAF-jelentés: Toronymagasan Magyarországon csalnak a legtöbbet az uniós pénzekkel

Több mint tízszerese (!) a magyar korrupció az uniós átlagnak.

Toronymagasan vezeti Magyarország az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) éves jelentésében szereplő listát, amelyben az uniós források felhasználásánál kért korrekciós lépéseket összegzik.

Ez lényegében azt jelenti, hogy tízszer nagyobb a baj a magyar pénzosztással, emiatt itt a legtöbb a büntetés a támogatások szabálytalan elköltése miatt – derül ki a szervezet legfrissebb jelentéséből.

Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Unió Csalás Elleni Hivatala az elmúlt négy évben. A strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak.

Ez több, mint tízszerese az uniós átlagnak – írja az Euronews az OLAF csütörtökön közzétett éves jelentéséről.

A rangsorban részletezik, hogy a kifizetéseknél milyen arányban kér korrekciós lépéseket az Európai Bizottságtól az OLAF a szabálytalanságok, illetve visszaélések miatt.

A magyar költések esetében a csalás gyanú miatt kirótt büntetések összehasonlíthatatlan mértékben magasak más uniós országok mérten: az EU átlag 0,36 százalék, vagyis a magyarországi arány több, mint tízszerese az uniós szintnek.

Érdekesség, hogy a korrupciós szinonimaként emlegetett Romániában ez 0,35 százalék, de még a szintén ilyen kontextusban gyakran elővett Bulgáriában is csak 0,33 százalék.

Magyarország ezt a listát már az elmúlt két év hasonló jelentéseiben is nagy arányban vezette, vagyis nem csökkent a problémásnak ítélt tételek aránya.

A korrekciós lépésekről az Európai Bizottság Regionális ügyekért felelős főigazgatósága dönthet, de teljes visszafizetést valószínűleg most nem kérnek a kormánytól.

Eredmény viszont, hogy Magyarországon egyre több esetben vizsgálják az uniós pénzek szabálytalan vizsgálatát, bár 2019-ben csak összesen öt ilyen ügy zárult le, ebből kettő esetében javasolt lépéseket a csalás elleni hivatal.

A 2018-as éves jelentésben Magyarország vezette ezt a listát kilenc vizsgálattal. Most viszont Magyarország a hatodik helyen szerepel a listán, amelyet Románia vezet 11 üggyel, amelyből 9 zárult ajánlással a hatóságok számára.

Olaszország (9 vizsgálat – 7 ajánlás), Görögország (7 vizsgálat – 2 ajánlás), Lengyelország (7 vizsgálat – 4 ajánlás) és Bulgária (7 vizsgálat – 5 ajánlás) is megelőzi Magyarországot – írja az Euronews.

Az OLAF az egyes ügyek részleteiről nem közöl részleteket, az ajánlásokat is csak az érintett tagállamok hozhatják nyilvánosságra. Így csak sejteni lehet, hogy az egyik a 2015-ös magyar egészségügyi gigakartell ügyében tett feljelentés.

A másik lehetséges vizsgálat Hadházy Ákos szerint a az uniós pénzből finanszírozott Harmadik Évezred Alapítvány lehet. Itt fiktív módon szerveztek sportnapokat közpénzből, amelyeken csak néhány ember lézengett. A kárérték itt majdnem félmilliárd forint volt.

Korábban az Elios-ügy és a Microsoft-botrány miatt is vizsgálatot kezdett a szervezet.

Előbbi esetében Tiborcz István korábbi, közvilágítási projekteket megvalósító cége esetében az OLAF megállapította, hogy csalás történt, de végül a magyar kormány kiemelte az uniós támogatási listáról és saját forrásból rendezte az ügyet.

A Microsoft szoftverlicencek beszerzése körüli korrupciós ügy eredményéről egyelőre nincsenek hírek, de a magyar ügyészség is nyomoz, miközben az Egyesült Államok hatóságai már tavaly megállapították, hogy szabálysértések történtek.

(Euronews / napi.hu)