Kutatás: Gazdasági érdekünk is mielőbb megszabadulni a szénerőművektől

A magyar adófizetők épp pár hónapja vettek egyet Mészáros Lőrinctől.

A koronavírus-járvány kitörése előtt nem kisebb krízis foglalkoztatta a világot, mint a globális klímaválság.

Számos kormány – köztük a magyar – még az éghajlatváltozás kapcsán tett apró vállalásain lamentált, amikor a szakértők már a klímaválság fenyegető tüneteire kezdtek mutogatni, jelezve, hogy nincs időnk.

A budapesti Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a bécsi egyetemhez tartozó Energy Economics Group, a bolgár Centre for the Study of Democracy, a román Energy Policy Group és a görög FACETS kutatói friss jelentésükben hatáselemzést készítettek arról, hogy milyen hatással lenne az energiapiacokra, a fogyasztókra és a kormányokra, ha három ország – Bulgária, Románia és Görögország – az eredetileg tervezettnél jóval korábban leállítanák lignit- és szénerőműveiket.

Az eredmény:

Minél előbb bezárják a fosszilis erőműveket, annál jobb, nemcsak a környezetnek, de az adott ország gazdaságának is.

Görögországban, Bulgáriában és Romániában állítják elő az Európai Unióban megtermelt lignit égetéséből származó energia 9 százalékát, mindhárom ország energiarendszere ki van téve a legnagyobb környezetkárosítással járó fosszilis tüzelőanyagnak.

Viszont bár a lignit-erőművek az uniós széndioxid-kvóták, az egyre olcsóbban elérhető megújuló energia és egyéb tényezők miatt egyre kevésbé tudnak évi több millió eurós állami támogatás nélkül működni, a bolgár és román kormánynak egyelőre nincs is terve arra, hogy kivezesse ezeket az erőműveket a rendszerből, Görögország vezetése pedig csak 2028-ra tervezi bezárni ezeket az erőműveket.

A kutatók szerint azonban nemcsak sokkal előbb ki lehetne váltani ezeket a kapacitásokat

megújuló energiaforrásokkal,

vagy kompromisszumként a kevésbé szennyező, földgáz alapú erőművekkel, de a kormányok a haldokló {szénerőmű} iparág működtetésébe tolt évi több százmillió eurós támogatásokat akár fordíthatnák környezetvédelemre anélkül, hogy az átálló országok energiabiztonsága veszélybe kerülne.

A tanulmányban részt vevők kutatók modellszámítást is végeztek arról, milyen hatással lenne a három országban, ha 2, 4, 6 vagy 8 évvel hamarabb bezárnák az egyes erőműveket, mint ahogy amúgy várható lenne.

Ez sok esetben azt jelentené, hogy sok lignit erőművet egyes modellek alapján már jövőre kivezetnének a rendszerből. Alapvetően elmondható, hogy az erőművek miatt elszenvedett gazdasági veszteség annál nagyobb, minél tovább hagyják pöfékelni azok kéményeit – írja az Index.

Mivel pedig az államok az adófizetők adóiból finanszírozzák az erőművek veszteségeit,

  • Romániában évi 200 millió,
  • Bulgáriában 450 millió,
  • Görögországban pedig 900 millió eurót

öl az állam ezeknek az erőműveknek a fenntartásába – tulajdonképpen az egész társadalom veszteségei euró-százmilliókkal csökkennének, ha 2028 helyett például már 2021-ben bezárnák az erőműveket.

A szerzők szerint a szénerőművek kivezetése nem fenyegeti az ellátás biztonságát, ha megújuló energiával és átmenetileg egy részét földgázzal kiváltják. A földgáz bár talán a legkevésbé szennyező fosszilis energiaforrás, a prognózis szerint, a karbonkvóták árának változásával drágulni fog.

A tanulmány rámutat arra, hogy az átállás következtében átmenetileg mindhárom országban növekedne a rezsi, valamint a szénbányászat leállásával mintegy 84.000 ember maradna állás nélkül.

Azonban komplex gazdaságpolitikai intézkedésekkel, az új energiaforrás munkahely-teremtő beruházásigényével, átképzéssel és a rászoruló társadalmi csoportok támogatásával megvalósítható, az évi több száz millió eurós összegek felhasználásával, amit majd nem kell többé a szénipar támogatására fordítani.

A szakértők számítása szerint a három kelet-európai ország átállása összesen kb. 3,7 milliárd euróba kerülne, amit az Európai Zöld Megállapodás “Gazdaságilag és társadalmilag igazságos átmenet” alapjában elkülönített 100 milliárd euróból bőven fedezni lehetne.

(Index nyomán)