Szorul a hurok: Nem titkolhatja tovább Tiborcz István, mennyit kaszált az Elios-lámpabizniszen

Döntött a bíróság.

A bíróság szerint a 2015-ös szerződéskötés idején Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. által adott közbeszerzési ajánlat minden lényeges eleme közérdekű adat.

Jogszerűtlenül tagadta meg a gyáli önkormányzat az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-vel kötött szerződés jelentős részének kiadását – derül ki egy bírósági döntésből.

A Transparency International Magyarország nyert az önkormányzattal szemben indított adatigénylési perben.

Bebizonyosodott ugyanis, hogy nem tekinthető üzleti titoknak a világítás-korszerűsítési megbízások ellenértéke, árképzésre és az állami vagyon hasznosításával kapcsolatban felmerülő semmilyen egyéb adat sem.

Az elsőfokú ítélet után Gyál ki is adta az évek óta titkolt adatokat, így kiderült, valójában mennyiért kínálta a LED-lámpatesteket az Elios.

De a dolognak itt nincs vége, más városok hasonló ügyeire is hatással lehet döntésnek. Gyál ugyanis nem az egyetlen város, ahol Tiborcz teremtett világosságot. Vagy nem.

Gyál 2014-ben pályázott a közvilágításának korszerűsítésére, és erre a célra

260,4 millió forint

állami támogatást kapott. A város 2015-ben kötött kivitelezési szerződést az Elios Zrt.-vel 193,6 millió forint értékben.

A bukta ez után következett, amikor a város sötétbe borult, és kiderült, hogy Tiborcz cége silány munkát végzett.

Az ítélet érvelése azért is precedensértékű, mert kiemeli:

„az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték, az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra”.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója az Indexnek azt mondta, azért tartja fontosnak, hogy kiderüljenek az Elios által közvilágítás-korszerűsítés címén megvalósított beruházások részletei, mert a magyarországi nyomozó hatóságok és az ügyészség nem derítették fel azt, hogy mi történt pontosan.

Miközben bárki józan magyar ember maga is meggyőződhet a gyenge minőségű kivitelezés következményeiről, és az Európai Bizottság is észlelte a súlyos szabálytalanságokat, addig a rendőrség és az ügyészség idehaza mossák a kezeiket.

Pedig ahhoz tényleg súlyos dolognak kell történnie, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF maffiamódszerekkel jellemezzen egy eredetileg uniós pénzből finanszírozott projektet.

És ebben az esetben súlyos dolog is történt: személyi összefonódásoktól és az összeférhetetlenség legkülönfélébb megvalósulási formától hemzsegtek az Elios-ra testre szabott, előre lezsírozottnak tűnő projektek.

Ligeti Miklós szerint a mostani nemcsak azért fontos győzelem a TI-Magyarország számára, mert kiemelkedő jelentőségű ügyről van szó, hanem azért is, mert más ügyekben is egyre gyakrabban és egyre gátlástalanabbul hivatkoznak a közpénzes beruházások körében is üzleti titokra az adatkezelők.

A most kiadott költségszámítás alapján

  • a kiviteli terv elkészítése bruttó 4 millió 953 ezer forintba,
  • a korábbi 1956 lámpatest bontása 24 millió 841 ezer forintba,
  • 6 különböző típusú, így összesen 1956 új lámpatest pedig összeadva bruttó 216 millió 103 ezer forintba került Gyálnak 2015-ös áron.

(Utóbbiak esetében, csak a példa kedvéért olyan LED-eszköz is fellelhető az árajánlatban, amelyből 60 darab 13 millió 639 ezer forintba kerül)

Az árak szakértői megítélésére persze összehasonlítás nélkül aligha van mód, a helyiek számára pedig a nagyobb gond az, hogy a gyáli közvilágítás problémái máig megoldatlanok.

A DK közleményében üdvözölte a bíróság döntését, és reméli, hogy a mostani eset az önkormányzatok adatkiadási gyakorlatában is jelentős változásokat fog hozni.

Mint írják: a DK tagjai és aktivistái az elmúlt években többek között Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban, Debrecenben és Zalaegerszegen is be akartak tekinteni a szerződésekbe, de szinte mindenhol falakba ütköztek.

Az ellenzéki párt követeli, hogy Tiborcz István adjon végre világos válaszokat arra: hol és mennyiért végezte cége azokat a munkákat, amik kapcsán az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF már több mint 30 vizsgálatot indított.

„Ezek nagy részében azt állapították meg, hogy a pályázatok kiírásánál szervezett csalási mechanizmust építettek ki, amennyiben azokat Orbán vejének cégére szabták.

Az érintett önkormányzatokat arra biztatjuk: ne féljenek, ne mentegessék tovább a menthetetlent, hozzák nyilvánosságra a Tiborcz-cal kötött szerződések konkrét adatait!”

– zárul a DK közleménye.

(Index / dkp.hu)

 

Valódi Hírek