Eszkalálódik a helyzet.
Vasárnap közleményben jelentette be az iráni vezetés, hogy mától nem tartják magukra nézve kötelező érvényűnek a 2015-ös nemzetközi atomegyezséget.
Az alkut 2015-ben kötötte Irán, az Egyesült Államok, Oroszország, Németország és az EU, azzal a céllal, hogy Teherán mondjon le a katonai célú nukleáris programról, cserébe az országgal szembeni nemzetközi szankciók feloldásáért.
Az egyezség szabályozta többek között az urándúsítás mértékét, illetve kitért arra is, hogy milyen anyagoknak lehet birtokában az ország, és ott milyen atomcélú fejlesztések történhetnek.
Irán mai bejelentésre azután került sor, hogy Donald Trump utasítására az amerikaiak a napokban kivégezték Kasszem Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységeinek vezetőjét, lényegében az ország második emberét.
Szulejmánival szemben drónos merényletet követtek el a bagdadi repülőtéren.
Irán az elmúlt években már feszegette a korábbi megállapodás határait, miután az Egyesült Államok 2018-ban Donald Trump vezetésével kilépett a Barack Obama által megkötött megállapodásból.
Az EU nem támogatta Trump döntését, érdemben azonban nem tudott tenni a megállapodás megmentéséért.
Irán fokozatosan oldotta fel az egyezményben megfogalmazott korlátozásokat, vasárnap pedig az iráni kormány ülése után közleményben tudatták: mától semmilyen korlátot nem tekintenek érvényesnek, a katonai célú
urándúsításnak így már semmilyen akadálya sincs.
