Nem rezsiutalvánnyal bohóckodnak.
Kilenc hónapnyi egyeztetés után a német kormányt alkotó pártok bejelentették, hogy kompromisszumra jutottak: 2021. január 1-jével bevezetik a minimálnyugdíjat.
A törvény értelmében ekkortól fogva legkevesebb
havi 1250 eurót
(átszámítva 415.000 forintot) minden német nyugdíjas megkap, aki legalább 35 éven át dolgozott.
Az új szabályozás azoknak nyújt segítséget, akik ugyan rendszeresen dolgoztak, ám a korábbi alacsony jövedelmük olyan kis nyugdíjat eredményezett, amelyből „nem lehet megélni”. (Legalábbis német viszonylatban.)
- Az új alapnyugdíj lényege, hogy a mindenkori nyugdíjminimumnál 10 százalékkal nagyobb összegre egészíti ki az érintettek járandóságát.
- A jövedelemvizsgálat automatikus lesz: a nyugdíjbiztosító és az adóhatóság együtt végzik el, személyes ügyintézés nélkül.
- A 35 éves munkaviszonyba beleszámít a gyereknevelés és az otthonápolás is.
- A minimálnyugdíjjal akkora ellátáshoz jutnak az érintettek, mintha aktív éveik alatt az átlagjövedelem 80 százaléka után fizettek volna járulékokat.
Az alapnyugdíj 1,2-1,5 millió nyugdíjast érint, Malu Dreyer, a szociáldemokrata SPD egyik ideiglenes elnöke szerint a haszonélvezők nagyobb része nő. Elsősorban olyanok, akik gyermeknevelés vagy hozzátartozójuk ápolása miatt nem tudtak magasabb összeget befizetni a közösbe.
Az intézkedés az előzetes számítások szerint 1,1-1,5 milliárd euróval (360-500 milliárd forinttal) terheli meg a német államkasszát.
(via 24.hu)
