Az unió írásos bocsánatkérést vár Magyarországtól.
Az Európai Unió kormányközi döntéshozó fórumán, az EU Tanácsában kedden délelőtt tartották a második meghallgatást a magyarországi helyzetről.
Az eseményről élőben tudósított Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár, aki Twitter-bejegyzéseiben többek között azt írta:
„a sorosisták megint egy ideológiailag vezérelt politikai csatába rángatták bele az EU Tanácsát”
– számolt be róla a Népszava.
A kétórás, zárt ajtók mögött tartott meghallgatás végén a soros elnökség képviseletében felszólaló finn miniszter, Tytti Tuppurainen magyarázatot kért a magyar kormány képviselőitől az elfogadhatatlan és az EU szabályait sértő magatartásra.
Felszólalt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is, aki azt mondta: elhagyja az üléstermet, ha Kovács nem távozik onnan azonnal.
Az EU-elnök ezután közölte: elvárja, hogy
Magyarország írásban kérjen bocsánatot
a történtek miatt.
Az ülésen 12 tagállam képviselője kért szót. A miniszterek az akadémiai és a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét vették nagyító alá.
Az EU kormányközi döntéshozó fórumán ez volt a második meghallgatás a tavaly szeptember óta tartó 7. cikkelyes eljárás keretében.
Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter ismertették a magyar álláspontot.
Ez után Vera Jourová alelnök és Didier Reynders biztos fejtették ki a véleményüket, és mindketten leszögezték, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások folynak például a CEU ügyében, míg a kormánypárti médiamonopólium létrehozása Brüsszelben is aggályokat kelt.
A két politikus az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában a 7. cikkelyes eljárás folytatását ígérte, és közölte, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni a jogállam tiszteletben tartása érdekében.
A svéd és a dán hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy miért “egyszínű”, vagyis csak Fidesz-delegáltakból álló a Médiatanács, illetve a kormányzati médiamonopólium miért kerülhette el a versenyjogi vizsgálatot Magyarországon.
A belga és a francia hozzászóló alkotmányügyi témákban várt felvilágosítást a magyar kormány képviselőitől, a luxemburgi és az ír pedig a CEU távozásának okairól és azt ezt követő európai tiltakozási hullám okairól érdeklődött.
Michael Roth német miniszternek rákérdezett az újságírók parlamenti tevékenységét korlátozó újabb szabályokra csakúgy, mint a kutatás-fejlesztés intézményi átalakítására.
Varga Judit, Palkovics László és Bóka János igazságügyi államtitkár válaszait “részletesnek és jogi természetűnek” nevezték a lapunk által megszólaltatott EU-diplomaták.
Több tagország képviselője hangoztatta, hogy a folyamatot végig kell vinni. Az EP-küldöttsége arra kérte a kormányokat, hogy világos határidőket szabva tegyenek ajánlásokat a magyar kormánynak.
(Népszava nyomán)
