Újabb magyar siker.
Közzétette legfrissebb, 2018-as jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF).
Ebből kiderül: az ügynökség tavaly Magyarországon vizsgálódott a legtöbbet, de a magyar hatóságok a figyelmeztetések ellenére 20 ügyben továbbra sem indítottak eljárást.
A jelentés szerint az OLAF tavaly 9, európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos ügyet zárt le Magyarországon és ebből hét esetében valamilyen ajánlást is tett.
Az OLAF-jelentésben röviden ismertettek egy esettanulmányt is. Ezek szerint két, szoros kapcsolatban álló magyar cég az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatást nyert szélessávú távközlési hálózat kiépítésére vidéken. A két projekt összértéke nagyjából 12 millió euró volt.
A vizsgálat során kiderült, hogy a két nyertes pályázó a munkát teljes egészében ugyanannak az építőipari vállalkozásnak adták ki, amely aztán továbbszervezte a munkát egy bonyolult láncon keresztül egymással kapcsolatban álló cégeknek.
A vizsgálat során az OLAF kiderítette, hogy ezt a céghálót arra használták, hogy 4,9 millió eurót egy másik tagországban létrehozott harmadik félen keresztül visszajuttassák a két eredeti kedvezményezett egyikéhez. Ezzel a kedvezményezettek mesterségesen emelték a projekt értékét, hogy több uniós pénzhez jussanak hozzá.
Az OLAF a nyomozást követően azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy
3,6 millió eurót fizettessenek vissza,
a magyar hatóságokat pedig arra kérte, hogy indítsanak vizsgálatot.
A 2014 és 2018 között időszakban összesen 52, az OLAF által vizsgált magyar vonatkozású ügy zárult le és az EU által folyósított támogatások 3,84 százalékának visszafizetésére tett javaslatot, mert valamilyen okból arra jutottak, hogy azokat szabálytalanul használták fel. Az uniós átlag 0,45 százalék volt.
