Megvan a válasz.
Miután a világ minden tájáról egyre komolyabb felajánlásokat tesznek a Notre-Dame felújítására, felvetődik a kérdés:
Miért nem a katolikus egyház fizeti a rekonstrukciót?
Az is jogos kérdés, hogy vajon a francia állam fogja-e állni a számlát.
Ferenc pápa a sajnálkozását fejezte ki, Macron elnök pedig megígérte, hogy öt éven belül újra régi fényében ragyog majd a katedrális, de ebből alig derül ki valami.
Az Euronews utánajárt a kérdéseknek és kiderült, nem egyszerű a válasz.
Első körben azt kellett tisztázni, kinek a tulajdona az építmény. Nos, Párizs büszkesége 1905 óta az állam tulajdona, ugyanúgy, mint 86 másik katedrális. Ezen túl a Notre-Dame 1862 óta
történelmi emlékműnek számít,
és mint ilyenért, az állam tartozik felelősséggel.
Viszont így a nemzeti örökség része és „ez a fajta védelem megosztott felelősséget jelent az adott épület tulajdonosa és a nemzet egésze között”
A templom ráadásul nem volt biztosítva sem, mert
az állam egyszerűen nem szokott biztosítótársaságokkal szerződni.
Az is kiderült: az állam csak az épületért felel, de minden, ami annak belsejében van, már a párizsi érsekség tulajdona, így a berendezést és egyéb bent található tárgyakat nekik kötelességük biztosítani.
A Notre-Dame hiába a katolikus egyház egyik legemblematikusabb épülete, a
Vatikánnak semmilyen tulajdonrésze nincs benne.
Na de ki fog fizetni így? Ha a nyomozásban azt állapítják meg, hogy a tűz kitörése nem a felújításon dolgozó egyik vállalkozás hibájából keletkezett, akkor az állam, mint az épület biztosítója kell hogy állja a költségeket.
Viszont, ha a felújítást végző cég hibájából, akkor annak a biztosítójának kell állnia a költségeket. Ha ez az összeg nem elég nagy és nem fedezi az okozott kárt, az adományoknak és
az állam általi juttatásoknak kell fedeznie a különbséget.
