A Tárki felméréséből elkeserítő eredmények születtek.
Kolosi Tamás és Szívós Péter kutatásukban egy-egy ország vásárlóerejét nézték, vagyis, hogy adott fizetésből mennyi mindent lehet vásárolni – számol be róla a HVG.
Az összehasonlításból kiderül, hogy Ausztria éppen ott tartott a rendszerváltás idején, ahol Magyarország 2008-ban, nyugati szomszédunk 1998-as fejlettségi szintje pedig megfelel a 2015-ös magyar szintnek.
Habár az osztrákok egy főre jutó nemzeti jövedelme 2,5-szeresére nőtt a rendszerváltás utáni 25 évben, a magyaroké ebben az időben háromszorosára, de erre sincs miért büszkének lenni, ugyanis a lengyelek 4,6-szoros növekedést értek el és 2015-re le is hagytak bennünket.
A szegénységi kockázat 2013-ban Ausztriában a lakosság 18,3 százalékát érintette, nálunk 28,2 százalékát. A fizetési nehézségekkel küzdő háztartások aránya szomszédunknál 4,5 százalék volt, nálunk ennek több mint a négyszerese, 19,1 százalék.
Illusztráció
A nem megfelelő lakhatás Ausztriában a háztartások 4,2 százalékánál volt probléma, Magyarországon 15,1 százaléknál.
Az ezer lakosra jutó gépkocsik száma pedig ott 609 volt, nálunk pedig 377.
Orbán Viktor vágyálma, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb európai ország közé kerüljön, tulajdonképpen elérhetetlen.
A kutatók szerint
Magyarországnak arra van esélye, hogy 8-10 éven belül utolérje a legkevésbé fejlett nyugat-európai országokat,
Ausztriától pedig 15-20 (!) éves lemaradásban vagyunk.
