A magyar állam eddig is lábbal tiporta az emberek szabadságjogait, azonban július 1-től még elképesztőbb szabályozás jön.
A büntetőeljárás megindításának és a titkosszolgálati eszközökkel való megfigyelésnek eddig ugyanis feltétele volt a megalapozott gyanú.
Júliustól azonban
eljárást lehet indítani titokban bárkivel szemben,
aki bűncselekmény gyanúsítottjaként szóba jöhet.
Ehhez első körben elég lehet egy megalapozatlannak minősített feljelentés, illetve a hatóságok birtokába jutott, jogsértésre utaló bizonytalan információ is – hívja fel a figyelmet legújabb bejegyzésében dr. Magyar György.
Az ügyvéd figyelmeztet: július 1-jétől, az új szabályozás szerint a büntetőeljárás megindításának már nem lesz feltétele a bűncselekmény gyanúja. Ehhez elég lesz, ha valaki „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet”.
Ilyenkor úgynevezett előkészítő eljárást lehet folytatni, amelynek célja nem más, mint a gyanú gyanújának megalapozása.
„Ez valószínűleg hungarikum, mert efféle megoldás a világban nemigen létezik. De idézzük szó szerint a büntetőeljárási törvényt (Be.): az ’előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e’. Ennek érdekében pedig bevethetik az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök teljes arzenálját”
– írja Magyar.
Hozzáteszi: aki szóba jöhet bűncselekmény elkövetőjeként, számíthat rá, hogy
„a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik.
De lekérhetik az adóbevallását, a bankszámláján szereplő adatokat, az egészségügyi adatait, s annak is utánanézhetnek, kötött-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést.”
Mindezt azzal a személlyel is megtehetik Magyar György szerint, akiről „megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart”.
Ez a kör szerinte meghatározhatatlan, hiszen belefér az érintett rokonsága, baráti köre, valamennyi szomszédja, munkatársa, de „még az alkalmi ivócimborája is”.
„Ez az egész büntetőjogászok sora szerint egy magyar abszurd. Érdeklődéssel várjuk, mi jön ki belőle. Ami első pillantásra is felmerül: ez jó eszköz lehet a politikai leszámoláshoz. Azt pedig várjuk, mit szól majd egy efféle szabályozáshoz a strasbourgi emberi jogi bíróság.”
– zárja bejegyzését Magyar György.
Oszd meg cikkünket, hogy másokhoz is eljusson a valóság!