Az ország legtúlértékeltebb bakelitpolitológusa rég kapott ilyen éles és precíz kritikát.
Egy olvasója hányta az egyrészt-másrésztezés országos bajnokának szemére, hogy ő is felelős azért, ahová jutottunk.
Kénytelenek vagyunk idézni, mert minden sora arany.
„Évtizedeken keresztül igazolták a véleményformálók, hogy nem számítanak a morális fönntartások a politikában, a cél szentesíti az eszközt,
éltették Orbán zsenijét, ahogy Cippolaként csavarta ujja köré a társadalmat semmitől sem riadva, csak azért hogy ellenfeleit legyőzze.
Most, amikor már lassan szégyelli az ember, hogy ebben az országban él, ennek az állampolgára, mert már az utcán sétálva is úgy érzi, hogy kollaborál ezzel a mérhetetlenül aljas rendszerrel, már lehet, hogy késő ráébredni arra, hogy mihez vezet ez a fajta szemlélet.
Török Gábor „válaszolt” a kommentelőnek, pontosabban egy korábbi cikkét linkelte be válasz helyett, ám ezzel csak további olajat öntött a tűzre.
Kommentelő hősünk így folytatta:
„Elolvastam. Ezzel az erővel állíthatjuk a tömeggyilkosról is, hogy remekül és nagy szakértelemmel végzi a munkáját. Én pont ezt kérem számon Önön, mint véleményformálón, hogy lehet-e a tömeggyilkost nem tömeggyilkosként analizálni.
Nem lehet ugyanis attól eltekinteni, hogy OV célja és eszköztára a demokratikus kereteken kívül esett. Ha azt írná le a cikkben, hogy Orbán milyen eszközökkel számolja föl a demokráciát, akkor az egy világos, egyértelmű elemzés lenne, és még akkor sem kéne föltétlenül állást foglalni, csupán nyilvánvalóvá tenné, hogy milyen folyamatok zajlódnak, zajlódtak ebben az országban.
Viszont ezt elmulasztotta és szerintem ezért nincs rendben ez a cikk, sőt abba a hitbe ringatta az olvasóit, hogy amit OV tesz, azzal nincs különösebb probléma.”
