Recep Tayyip Erdogan török elnök mindent vitt a népszavazáson. A demokráciának nagyjából vége, Orbán Viktor valószínűleg a sarokban jegyzetel.
Az ellenzék csalást kiált, de vasárnap teljhatalmat kapott Törökországban Recep Tayyip Erdogan államfő, miután a népszavazáson 51,3 százalékkal átment az ezt szentesítő kérdés. A döntés azt jelenti, hogy Törökország áttér az elnöki rendszerre. Egy 18 pontól álló alkotmánymódosítás nyomán az államfő jogköreit kiszélesítik,
- megszűnik a miniszterelnöki tisztség, minden kormányfői hatáskört Erdogan kap;
- az államfő tetszése szerint nevezhet ki vagy mozdíthat el minisztereket és bírókat;
- ha akarja, rendeletekkel kormányozza az országot, rendkívüli állapotot is kihirdethet.
A népszavazási győzelem Erdogannak 1,3 millió vokssal, a külföldön élő törökök szavazataival lett meg. A török nagyvárosok, Ankara, Isztambul és Izmir a teljhatalma ellen szavazott.
Isztambul több kerületében a városlakók az ablakon kihajolva, edények ütögetésével tiltakoztak a népszavazási eredmény ellen.
Belföldön egyébként 55,3 millió, külföldön 3 millió jogosult adhatta le a voksát.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Erdogan amúgy a halállal ünnepelte győzelmet, az eredményhirdetés utáni első sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy
az első dolga az lesz, hogy megpróbálja visszaállítani a halálbüntetést.
Ezzel Törökország végleg elveszítené a lehetőséget, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz.
A referendumtól az EU soha nem volt elragadtatva. Erdogan a népszavazási kampány alatt
lazán nácizta a német és a holland politikai vezetést,
amiért nem hagyták, hogy egy-két török miniszter a két országban kampányoljon, az Európai Bizottság pedig vasárnap este közleményt adott ki, amelyben a hajszálon múló eredmény miatt széles nemzeti konszenzus kialakítására szólítja fel Erdogant, és megjegyzi, még vár a nemzetközi választási megfigyelő csoport értékelésére is a népszavazás tisztaságáról. Az utóbbi azért enyhén szólva kétséges, mert a választási bizottság az urnák lezárása előtt mindössze néhány órával úgy döntött, hogy
érvényesnek nyilvánítja azokat a szavazatokat is, amelyeken nincs rajta a testületi tisztségviselő pecsétje.
A török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) emiatt csalást kiáltott, jelezve, hogy a törvény előtt támadja meg a népszavazás eredményét.
A 18 pontos alkotmánymódosítás döntéseinek nagy része hivatalosan csak a 2019. november 3-án tartandó elnökválasztás után lép hatályba, de ez azt jelenti, hogy száz évet sem élt az a világi Török Köztársaság, amelyet 1923-ban Kemál Atatürk irányításával kiáltottak ki, és amelynek a helyét most valamiféle iszlamista autokrácia veszi át Erdogannal és pártjával, a Igazság és Fejlődés Párttal (AKP) az élen.
Orbán Viktor eközben valószínűleg a sarokban jegyzetel.
A magyar miniszterelnökről legalábbis évek óta suttogják, hogy államfőként akarja befejezni a politikai pályafutását, amihez persze hatalmat akarna magának, és először elnöki rendszerré alakítaná Magyarországot.
Ehhez Törökország abszolúte példaképül szolgálhat,
Orbán korábban többször mondta is, hogy Erdogan a barátja, ami pedig a jövőt illeti, már a hírhedt 2014-es tusnádfürdői beszédében is illiberális mintaállamként emlékezett meg Törökországról.
