A Momentum Mozgalom a sikeres „olimpiás” aláírásgyűjtés után közölte: következő céljuk, hogy az ügynökakták nyilvánossá váljanak. Fekete-Győr András úgy fogalmazott: miközben őket ügynöközték le kormánypárti politikusok, továbbra is titkosak az ügynökakták.
Ezzel kapcsolatban Török Gábor az MNO-nak elmondta: egyelőre nem világos, hogy a Momentum népszavazást tervezne-e ebben a kérdésben, mert a sajtótájékoztatón elég titokzatosan beszéltek erről.
Török emlékeztetett: ügynökügyben az LMP kezdeményezéseit rendre elgáncsolta a kormánytöbbség. „Azt is tudjuk, hogy több fideszes vezető kifejezetten ellenzi a titkosítás feloldását” – fogalmazott.
„Hatalmas botrány robbanhat ki abból, ha nyilvánosságra hoznák az ügynöklistákat, úgy hogy büntetlenül beszélni is lehessen róluk”
– ezt már Ungváry Krisztián történész mondta a lapnak, mikor a Momentum felvetéséről kérdezték.
A titkosítás feloldása a parlamenti pártokat is megrengetné, a legsúlyosabb csapást Ungváry szerint azonban a magát harcos antikommunistaként beállító a Fidesz–KDNP szenvedné el
„ahol egyébként sem csekély a korábban vörös párttagkönyvet birtokló tagok száma”.
Ennél azonban többről is szó van: az ismeretlen nevek mellett közéleti és egyházi szereplők százairól derülne ki, hogy ügynökök, hálózati személyek voltak, akiknek érintettségét eddig nyilvánosan meg sem lehetett említeni. Mindez éles, de hasznos társadalmi vitákat generálhatna – fejtette ki.
Ungváry biztos abban, hogy van kereslet a feltáró munkára: a közvéleményt huszonnyolc év elteltével is érdekli, ki jelentett kiről – a Momentum pedig jó érzékkel tért vissza a D209-es ügynök Medgyessy Péter leleplezése óta többször felhánytorgatott, majd szőnyeg alá sepert témához.
Hozzátette, az ügynöklistákról ugyanolyan joggal lehetne népszavazást kiírni, mint az olimpiarendezés ügyéről, ez hitelességi kérdés. Ráadásul a listák nagyobb része ma is elérhető lenne a titkosszolgálatoknál őrzött mágnesszalagokon: az archívumról 2008-ban készített jelentést a Kenedi-bizottság.
