Pásztory Dóri kétszeres bajnok paralimpikonunk egy okos nő és egy remek ember, akinek helyén van az esze és a szíve.
A wmn.hu-n csütörtökön megjelent írásában briliáns logikával magyarázta el, milyen szubjektív hamis tudatban vannak a budapesti olimpiát kritikátlanul támogató olimpikonjaink, és hogy ő maga miért tartja erkölcsileg vállalhatatlannak ezt a korrupciós kockázatot a 3 millió nincstelen országában.
fotó: Pásztory Dóri / Facebook
Most a cikk legerősebb tételeit idézzük, a teljes írás a WMN-en található.
„Azért lenne fontos mindenkinek meghallgatni Kemény Dénest, mert rajta keresztül könnyebb megérteni, miért sorakoznak fel az olimpiai bajnokok, ismert sportolók az ügy mellé még akkor is, ha bennük is felmerülnek kételyek.
Egész egyszerűen nem tudnak elvonatkoztatni a saját élményüktől.
Egyébként ez volt az, ami engem is nagyon sokáig ott tartott a rendezés gondolata mellett, mert egy olimpián vagy egy paralimpián részt venni valóban csoda.
Kemény Dénes a bajnok szemszögéből beszélt, arról, mekkora élmény volt neki, amikor egy erdélyi faluban a vasárnapi mise alatt nézték az ottaniak a meccsüket, és óriási örömet okoztak másoknak a sikereikkel. Ő ezt a fél órát vagy órát látja csak az egészből, a jéghegy csúcsán megcsillanó napfényt, de a víz alatti rideg valóságot már nem.
Hogy a mámoros ünneplés után jönnek a szürke hétköznapok.
És azok az emberek, akik a templomban nézték a meccset, együtt sírtak a csapattal a meccs lefújásának pillanatában, és kicsit ott érezték a nyakukban az aranyérmet, amikor a fiúk felálltak a dobogóra, na, azok az emberek tíz perc múlva már lehet, hogy a földúton battyogtak haza a közmű nélküli házukba, és számolták ki az ebédlőasztalnál, hogy vajon jut-e meleg étel a gyerekeknek iskola után.
És azt hiszem, pontosan ezt takarja el az az érzelmi szemellenző, amelyet az olimpia gondolata a szemük elé húz.
Ehhez társul az az alapvető viszony a korrupcióhoz, amelyet a magyar társadalom szinte egésze képvisel, és amit Kemény Dénes tökéletesen megfogalmazott: „Máshol nincs? Pont csak az olimpiánál baj, hogy korrupció van?” Na, ez volt az a pillanat, amikor belesüppedtem a fotelbe… és görcsbe rándultak az izmaim.
Az összképhez hozzátartozik, hogy épp aznap délelőtt néztem egy beszélgetést Martin József Péterrel, a Transparency International ügyvezető igazgatójával, aki elmondta, Magyarországon nagyjából úgy tekintenek az emberek a korrupcióra, mint a levegőre. Hozzátartozik a mindennapokhoz, és a legtöbben azt érzik, nem lehet ellene tenni semmit, együtt kell élni vele.
És akkor ott ül a stúdióban Kemény Dénes, aki kimondja, hogy nem a korrupcióval van a gond, hanem azzal, hogy csak az olimpiánál vesszük elő.
Ez az a pillanat, amikor igazán örülök annak, hogy az arcomat a tükörben látom… és nem valamelyik óriásplakáton.”
Köszönjük Pásztory Dórinak az őszinte gondolatokat. Minden szavával egyetértünk.
