Lassan a helyére kerül a párt.
Az önkormányzati választásokon választjuk újra a megyei közgyűléseket is. Ide listákról juthatnak be a képviselők, listákat pedig pártok, pártszövetségek állíthatnak össze, ha összegyűjtik a megfelelő számú aláírást.
A listaállításhoz a megye lakosságának 0,5 százalékának megfelelő, de legalább 2000 ajánlást kell gyűjteni.
Az aláírásokat a megyei városokon kívül kell megszerezni, ugyanis a listákra csak a megyei városokon kívül élők szavazhatnak.
A listaállításhoz tehát nem túl magas a léc, de egy dolog jól látszik belőle: hogy egy adott pártnak a kisebb településeken mennyire vannak szervezeteik, aktivistáik.
És most nézzük a tényeket:
- A Fidesz-KDNP, az MSZP, a DK és a Momentum mind a 23 megyében állított listát.
- A Jobbiknak 4 megyében nem sikerült megyei listát állítania: Baranya, Fejér, Pest és Veszprém.
- A Jobbikból kivált Mi Hazánk még rosszabbul áll: 8 megyében nem lesz megyei listájuk.
- Még a Munkáspárt is össze tudott hozni két megyei listát,
- Az LMP-nek viszont egyetlen megyei listája sincs.
A 24.hu megkérdezte az LMP-t a szinte megmagyarázhatatlan jelenségről, Ungárék azt a választ adták:
„a megyei önkormányzatoknak csupán az ellenzéken belüli politikai verseny szempontjából van jelentősége. Mi úgy döntöttünk, hogy ezen a választáson nem arra koncentráljuk az erőforrásainkat, hogy a többi ellenzéki párttal versenyezzünk, hanem hogy minél több várost foglaljunk vissza”
A lap megjegyzi azt is: a megyei közgyűléseket szokás lebecsülni, mert kevés ügyben döntenek ezeken a fórumokon, pedig területfejlesztési, vidékfejlesztési, és területrendezési kérdésekben is van szavuk.
