Aggódnak az ágazati szereplők a plázastop miatt.
Mint kiderült, Lázár János minisztériuma szigorításokat eszközölne a plázastopra vonatkozó rendeleten. Az ágazat szereplői ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az Orbán-kormány célja valójában az lenne, hogy totális kormányzati kontroll alá vonják a kereskedelmi ingatlanok piacát IS.
Itt a Lázár-féle plázastop: jönnek a szigorítások a kereskedelmi ingatlanok piacán is
A hvg.hu információi szerint újabb szintre léphet a plázastop intézménye, ugyanis a jövőben nemcsak új kereskedelmi ingatlanokat építeni, de közepes vagy nagyobb méretűeket megvásárolni és bérbe venni is csak
kormányzati engedéllyel lehetne.
Bár az intézkedés eredetileg az élelmiszerláncokat vette célba, a friss szigorítások hatása azonban ennél jóval messzebbre vezethet. Szakértők szerint akár az egész kereskedelmiingatlan-piacot is megbéníthatják az új intézkedések. A lap információi szerint a javaslat előkészítése során semmiféle szakmai egyeztetés nem történt, az érintettek pedig értetlenül állnak a tervezet előtt. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a Lázár János vezette minisztérium egyelőre
semmilyen hivatalos indoklást nem adott az új szabályozással kapcsolatban.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) új javaslata jelentősen átalakítaná a kereskedelmi ingatlanok működésének szabályait. A „társadalmi egyeztetés”-re bocsátott rendelettervezet alapján a nagyobb alapterületű bevásárlóközpontokat, valamint az üzlethelyiségek bérbeadására épített vagy épülő kereskedelmi ingatlanokat is érintené a szigorítás.
Drasztikusan csökkenhet az ingatlanok értéke az Orbán-kormány új szabályozása miatt
Az új rendelkezés szerint minden bérlőnek külön engedélyt kellene kérnie a használatba vételhez, sőt, ha egy bérlő lecserélődik – ami a plázákban mindennapos jelenség –, az új bérlő csak újabb engedély birtokában kezdheti meg a működést.
Jelezték, a szabályok bevezetése
jelentős értékcsökkenést idézhet elő a már meglévő kereskedelmi ingatlanoknál (!),
mivel a jogi bizonytalanság ezzel a kockázattal jár.
Ebből kifolyólag a még tervezés alatt álló beruházások is könnyen leállhatnak, hiszen kevés befektető vállalná a folyamatos engedélyeztetés miatti bizonytalanságot. A lap forrásai attól tartanak, hogy
a cél valójában az állami kontroll kiterjesztése.
A javaslat alapján ugyanis csak azok az üzemeltetők és fejlesztők maradhatnak versenyben, akik garantálni tudják, hogy a bérlőik minden szükséges hatósági jóváhagyást megkapnak, ez pedig könnyen kiszoríthatja a kisebb, független szereplőket. A minisztérium szűkszavú magyarázatában annyit közölt, hogy pontosítani kell, mikor van szükség rendeltetésmódosítási engedélyre.
Emlékeztettek a plázastop már 2012 óta létezik, de az akkori szabályok a 300, majd 400 négyzetméter fölötti alapterületű egységekre vonatkoztak, amely a határ jóval kisebb, mint a klasszikus bevásárlóközpontoké. A friss szigorítás azonban
minden kereskedelmi egységet érinthet, akár a kisebb boltokat is
– hívták fel a figyelmet.
Reagált az Országos Kereskedelmi Szövetség
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta: a minisztérium semmilyen formában nem egyeztetett az ágazati szereplőkkel. A tervezet úgy került fel a véleményezési oldalra, hogy abból nem derült ki világosan, milyen hatással járna a kiskereskedelem egészére. A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a javaslat több ponton is homályos és komoly bizonytalanságokat okozhat.
A legextrémebb értelmezések szerint akár egy polcrendszer átalakítása is engedélyköteles lehet, ami teljesen ellehetetlenítheti a napi működést. A tervezet így nemcsak a nemzetközi láncokat, hanem a hazai tulajdonú cégeket is hátrányosan érintheti – miközben a beruházásösztönzés nemzetgazdasági érdek volna – mutatott rá.
