A kormánynak nincsen lehetősége visszavonni a cenzúratörvényt – mondta Bóka János.
Magyarország meg szeretné erősíteni a civil szervezetek európai uniós finanszírozásának átláthatóságát, ugyanis
alapvető félreértés van a civil szervezetek demokratikus társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban
– jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden.
Bóka János: Magyarország és Szlovákia nem támogatta az EU javaslatát
A tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően a miniszter közölte, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége által előterjesztett, a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről szóló javaslatot
Magyarország és Szlovákia nem támogatta.
Bóka János megosztotta, úgy érzi, a szöveg „összemossa egyrészt az alkotmányos intézmények és a civil szervezetek helyzetét, másrészt pedig a politikai pártok és a civil szervezetek helyét egy demokratikus társadalomban”.
„Félreértés” van Bóka János szerint
„Megítélésünk szerint
a demokratikus ellenálló képességet az európai intézmények és egyes tagállamok félreértelmezik”
– magyarázta Bóka János, hozzáfűzve, a tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet „valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel” (sic!).
Azzal összefüggésben, hogy az Általános Ügyek Tanácsában folyatódott Magyarország újabb, immár nyolcadik meghallgatása a 7-es cikk szerinti eljárás keretében, Bóka János emlékeztetett: az Európai Bizottság „hosszú várakozás után” lezárta azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos szabályozás, illetve a „Stop Soros” törvénycsomaggal kapcsolatban indított.
Kijelentette: ezek a kötelezettségszegési eljárások megszűntek, az uniós bizottság ugyanis maga is megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás ebben a körben
„mindenben megfelel az európai uniós jognak”.
A civil szervezetek támogatásával és átláthatóságával kapcsolatos, 2020-ban indult, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a miniszter közölte: a vonatkozó törvénymódosítást a magyar parlament 2022-ben elfogadta. Az uniós bizottság azóta nem jelzett olyan további aggályt, amelyet a magyar kormánynak figyelembe kellene vennie, vagy a jogalkotót terheli – fogalmazott.
„Várjuk, hogy ez az eljárás minél hamarabb lezáruljon”
– tette hozzá.
Szervezett bűnözői csoportokról is beszélt
A június végén esedékes uniós csúcsértekezlet előkészítését célzó tanácsi megbeszéléssel kapcsolatban Bóka János egyebek mellett közölte, Magyarország támogatja azt, hogy az Európai Tanács foglalkozzon a nyugat-balkáni helyzettel.
„Bízunk abban, hogy az Európai Unió vezetői pozitív üzenetet tudnak küldeni a régiónak, jelezve, hogy a jövőjük az Európai Unióban van”
– mondta.
Végezetül közölte, Magyarország ugyancsak támogatja azt a svéd javaslatot, amely a határokon átnyúló szervezett bűnözést mint biztonsági és jogállamisági kihívást kívánja az Európai Unió napirendjére tűzni. Magyarország is úgy látja, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos küzdelem sok területen európai feladat, ideértve például
azokat a szervezett bűnözői csoportokat, amelyek az illegális migrációt szervezik az Európai Unió külső határain kívül
– tette hozzá nyilatkozatában az európai ügyekért felelős miniszter. Ha már Bóka János a szervezett bűnözésről beszélt, úgy megjegyezzük, éppen az Orbán Viktor vezette magyar kormány engedte ki a börtönökből a bűnöző embercsempészeket, aminek okán Ausztria is bejelentette, hogy szigorít a határellenőrzéseken.
Az átláthatósági törvényről
Az Oroszország-törvényként emlegetett „átláthatósági” törvény vonatkozásában a miniszter elmondta: a kormány megkapta az Európai Bizottság két biztosa által aláírt levelet, amelyben a javaslat visszavonását kérik, mert a belső piaci szabályok és az Alapjogi Charta rendelkezéseinek megsértését olvasták ki a tervezetből. Bóka közölte, hiába küldték el a kormánynak ezt a levelet, mert a javaslat egyéni képviselői indítvány révén került a parlament elé, vagyis
„a kormány nincs abban a helyzetben, hogy visszavonja”.
Ugyanakkor Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos hangsúlyozta: bőven van ok az aggodalomra a magyarországi „fejlemények” miatt.
„Összességében a mai meghallgatás rávilágított arra, hogy jelentős aggályok továbbra is fennállnak. És sajnos ezek a problémák súlyosbodtak. A Bizottság álláspontja összességében nem változott,
a 7. cikk szerinti eljárást mindaddig fenn kell tartani, amíg az azt kiváltó kérdések megoldatlanok maradnak”
– rögzítette az uniós biztos, aki úgy fogalmazott az „átláthatósági” törvényről, hogy a civil szerveztek munkája kulcsfontosságú, „ezért továbbra is elkötelezettek egy olyan környezet megteremtése iránt, amely lehetővé teszi számukra, hogy fontos munkájukat EU-szerte végezhessék, és ez természetesen magában foglalja a finanszírozáshoz való hozzáférést is”.
„Kibújt a szög a zsákból a mai 7-es cikk szerinti meghallgatáson”
– írta közösségi oldalán Bóka János.
