Tucatnyi változást rejtett a salátatörvény, amelybe a 2026-os költségvetés részletszabályait rejtették.
Az Orbán-kormány benyújtotta a 2026-os költségvetést megalapozó törvénycsomagot: jelentős módosításokat tartalmaz a nyugdíjrendszer, az állami vagyon kezelése és az örökbefogadás területén is – írta meg az index.hu.
A nyugdíjtörvény durván változik a 2026-os költségvetés által
Az egyik legjelentősebb módosítással az özvegyi nyugdíj feltételeit változtatja meg a javaslat. Az új szabályozás szerint özvegyi nyugdíj nem jár majd abban az esetben, ha a kapcsolat során vagy az elhunyt fél, vagy az életben maradó nem vált el a korábbi, zátonyra futott házassága végén.
Ez azt jelenti, hogy eddig ha egy házasság véget ért, azt bizonyítani kellett,
különben az új élettárs helyett a házastárs maradt az örökös.
A jövőben a tényleges különválás önmagában nem lesz elég. A jogi kötelék felbontása is elengedhetetlen a későbbi problémák elkerülése érdekében.
Hozzányúlnak az állami vagyon szabályozásához is
A javaslat hozzányúl az alapítványok és az állami vagyon szabályaihoz is. Orbánék egyértelművé teszik, hogy az állam által létrehozott alapítványokra vonatkozó szabályok érvényesek azokra az alapítványokra is, amelyeket nem az állam hozott létre, de utólag jogosulttá vált az alapítói jogok gyakorlására.
A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú cég megalapításakor az állami vagy önkormányzati követelés
nem használható fel nem vagyoni pénzbeli hozzájárulásként.
Az energetikai szabályokat is módosítják
A földgázt – amely energiahordozóként a jelenlegi szabályozás szerint automatikusan állami tulajdon lenne – már a kitermelése előtt ingyen a földgázszolgáltató cég tulajdonába kerülhet.
Ezt a gázt azonban egyetemes szolgáltatási célokra kell fordítania a vállalatnak, és
a kitermelés után sem kell bányajáradékot fizetnie.
Hogy melyik cégnek kedveznek ezzel Orbánék, nem nehéz kitalálni. A Hernádi Zsolt vezette Mol alig két hónapja tudatta, hogy már 1300 kőolaj- és földgázkutat üzemeltet Magyarországon.
A közpénzek is terítékre kerülnek a javaslatban
A Magyar Fejlesztési Bankra (MFB) és az Eximbankra külön törvényt szabtak. Ha a befektetési jegyeikből veszteségük származna, akkor az állam azt a költségvetésből megtéríti nekik.
Mindezt úgy, hogy a törvényjavaslat külön hangsúlyozza:
ez hivatalosan nem minősül költségvetési támogatásnak.
A Magyar Államkincstár (MÁK) ellenőrzési jogköre is bővül. Az önkormányzatok vizsgálatakor ugyanis az eddig rendelkezésre álló határidőt egy alkalommal, legfeljebb 3 nappal meghosszabbíthatják. Ez növeli a kincstár mozgásterét az állami pénzek felhasználásának ellenőrzésében.
Halasztás az örökbefogadási rendszerben
A javaslat fél évvel későbbre, 2026 júliusára tolja el a tavaly elfogadott törvény bevezetésének határidejét. A 2024-ben elfogadottak alapján 2026 januárjától az örökbe fogadó párt vagy szülőt nem a gyermekvédelmi szakszolgálat választja ki, hanem egy országos örökbefogadást elősegítő szerv.
A halasztás jelzi, hogy az új rendszer bevezetéséhez nem történtek meg az előkészületek.
