A jövőben fizetnie kell annak, aki más városba szeretne költözni.
Figyelem! Az Orbán-kormány elkészült a „helyi önazonosság” védelméről szóló törvényjavaslattal
Orbán Viktor kormánya „társadalmi egyeztetés”-re bocsátotta az úgynevezett „helyi önazonosság” védelméről szóló törvénytervezetet, amelynek preambuluma részletezi is a jogszabály célját. A tervezetben úgy fogalmaznak, hogy „mostantól a közösségeknek jogi eszközeik lesznek arra, hogy megvédjék önazonosságukat, és ők dönthessenek arról, hogy milyen irányban fejlődjön településük”.
Kapcsolódó: Ezt megint nem gondolták át: Navracsics húzása tömegeket sodorhatott kilátástalan helyzetbe
Korlátozni fogják a „betelepülők” számát
A Népszava ugyanakkor jelezte, semmi ilyesmiről nincsen szó. Azonban arról szó van, hogy mindez pusztán arról szól, hogy a települések idén nyártól jogot és eszközöket kapnak arra vonatkozóan, hogy
a betelepülők számát korlátozzák (!).
A törvénytervezet még sokban módosulhat, ugyanakkor már most kijelenthető: az új szabályozás jogot biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a termőföldek kivételével minden ingatlanra – akár a külterületi zárt kertekre is – szerzési tilalmat rendelhetnek el.
Korlátozni fogják az ingatlanszerzést
Ezenfelül az önkormányzatok elővásárlási joggal is korlátozhatják az ingatlanszerzést. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy korábban arról volt szó, ezzel a településen élő összes lakó élhetne, ám a legutóbbi változat már csak az önkormányzatra, a telekhatárral szomszédos ingatlanok tulajdonosaira, illetve lakóira vonatkozna.
A javaslat értelmében az önkormányzat feltételhez vagy kötelezettség teljesítéséhez kötheti „a betelepülők” (sic!) számára az ingatlanvásárlást, továbbá előírhatja hogy „a betelepülő a betelepülés feltételeként valamely, a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns feltételt, vagy valamilyen, a közösség javát szolgáló kötelezettséget teljesítsen” – idézték a javaslatban foglalt homályos megállapításokat.
Jön a betelepülők adója
Ennél jóval konkrétabb kötelezettségként említették
a betelepülők adóját (!), amely egy új elem lenne a magyar adórendszerben.
Az ugyanakkor nem derül ki a javaslatból, hogy pontosan hogyan és milyen módon vetnék ki ezt az új adót. Úgy tudni, a részleteket a kormány majd egy külön jogszabályban – konkrétan a helyi adókról szóló rendeletben – kívánja majd szabályozni.
Ki minősül betelepülőnek?
A törvényjavaslatból az is kiderül, hogy nem mindenki minősül betelepülőnek, még akkor sem, ha nem él az adott településen: nem számít például betelepülőnek az, aki az adott helységből származik, vagy akinek közeli hozzátartozója ott él. Szintén nem tekinthetők betelepülőnek az egyházi személyek és az egyházi alkalmazottak sem – még akkor sem, ha korábban nem laktak az adott településen.
„A javaslat legfontosabb eleme, hogy a korlátozások csak azokon a településeken lépnek életbe, ahol az önkormányzatok úgy döntenek, hogy élni kívánnak a törvény adta lehetőségekkel”
– értékelte ingatlanpiaci szempontok mentén az új törvényjavaslatot Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Balogh László elmondta, szerinte
- leginkább a nyaralóövezetekben,
- ezek között a Balaton-környéki településeken,
- valamint az agglomerációs térségekben várható a tulajdonszerzés vagy lakcímbejelentés feltételhez kötése, a teljes tiltás azonban nem valószínű.
Budapest kerületeit is érinteni fogja az új törvényjavaslat
Emellett – hívták fel a figyelmet – Budapest kerületeiben is napirendre vehetik a kérdést, például, hogy megadóztassák a külföldi lakásvásárlókat, akik jelentős szerepet játszhattak a fővárosi lakásdrágulásban, hiszen nagyobb vásárlóerővel (több pénzzel) rendelkeznek a magyar vevőknél. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az elmúlt egy-két évben minden 10-11. fővárosi lakásvásárló külföldi volt, a pesti belvárosi kerületekben pedig minden negyedik-ötödik vevő érkezett az országhatáron kívülről – ismertették.
Az ingatlanpiaci szakértő úgy látja, a feltételekhez kötött tulajdonszerzésről szóló döntéssel két legyet ütnének egy csapásra a fővárosi kerületek. Egyrészt pótlólagos forrásokat tudnának bevonni a költségvetésükbe, másrészt fékezhetnék a lakásdrágulás tempóját is.
„A betelepülők számára a tulajdonszerzés teljes tiltását csak olyan ingatlanok esetében lehet alkalmazni, amelyre az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Emiatt például
- Érden,
- Balatonalmádiban
- vagy Dörgicsén
biztos, hogy lesznek olyan területek, amelyek nem vonhatók korlátozás alá”
– mondta a lapnak Balogh László.
„A budapesti agglomerációs településeken vagy a Balaton környékén egy-egy lakóház vagy nyaraló átlagosan 100 milliós nagyságrendű értéken cserél gazdát, de hasonló ingatlanárakkal lehet találkozni Debrecen környékén is. Ilyen ingatlanárak mellett nem lennék meglepődve, ha a korlátozásokkal élni kívánó önkormányzatok pár millió forintos hozzájárulást kérnének a betelepülőktől, amiből a helyi infrastruktúrát vagy közszolgáltatásokat fejlesztenék”
– tette hozzá a szakértő.
