És jöttek a megváltást hirdetők. Sokan – írta Gyurcsány Ferenc.
Gyurcsány: zavaros idők jártak Júdeában
Gyurcsány Ferenc arról írt a közösségi oldalán nagypénteken, hogy Júdeában is zavaros idők jártak: a király, Alexander Jannai halála után két fia vetélkedni kezdett a trónért, akik mindketten Rómától reméltek segítséget, azonban a római hadvezér három hónap alatt elfoglalta Jeruzsálemet.
A zsidóság így veszítette el államát, Ábrahám örökségének szent darabját – emlékeztetett.
„És jöttek a megváltást hirdetők. Sokan. Mert a megvertségbe ragadt nép erőtlensége, ebből fakadó reménytelensége végül Messiást szül”
– írta a DK elnöke.
Gyurcsány Ferenc bejegyzését alább közöljük:
„Zavaros idők jártak Júdeában.
A király, Alexander Jannai halála után két fia, Hürkanosz II. és Arisztobulosz II. vetélkedni kezdett a trónért.
Hürkanosz volt a törvényes, de kétségtelenül gyenge kezű örökös, míg testvére, Arisztobulosz volt az erőteljesebb és ambiciózusabb. Mindketten Rómától várták a segítséget. Aztán, ahogy lenni szokott, Róma egy hadvezér, Gnaeus Pompeius Magnus képében és harci valóságában jelent meg.
Három hónap alatt elfoglalta Jeruzsálemet, a város közepén a Templomhegyet, majd megbocsáthatatlan sértéssel belépett a Nagytemplomba – annak is legszentebb termébe, a Szentek Szentjébe.
A zsidóság így veszítette el államát, Ábrahám örökségének szent darabját.
Az Úrral kétezer évvel korábban szövetséget kötött nép, Isten, az egyetlen Isten kiválasztott népe, akkor megvertségében, kifosztottságában reményt keresve megváltásra és Megváltóra várt.
Okkal.
És jöttek a megváltást hirdetők.
Sokan.
Mert a megvertségbe ragadt nép erőtlensége, ebből fakadó reménytelensége végül Messiást szül.
Voltak, akik Jánosban, a Keresztelőben látták a Felkentet, de ő Jézusra mutatott, neki nyitott utat: »Nem a Messiás vagyok, csak az előfutára.« (Jn 3:28)
Pár évvel Jézus után Teudas (ApCsel 5:36), önmagát az új Mózesnek beállítva, egyenesen azt állította, hogy követőit száraz lábon át tudja vezetni a Jordánon.
Aztán ott volt az egyiptominak nevezett próféta (The Egyptian), vagy a zsidó háború (Kr. u. 66–73) karizmatikus katonai vezetője, Simon bar Gióra, meg például Menahem ben Judas, a zelóták egyik vezéralakja.
Jöttek és mentek Messiások. És volt rá kereslet.
Jézus, a Dávid házából jött tanító, aki a teremtő Isten emberfiaként a megváltás üzenetét és hitét hozta, akit – mint a legocsmányabb bűnösöket, mint ahogy a bűnöző rabszolgákat volt szokás – kereszten feszítettek meg, azt mondta: bűneinket megváltva értünk halt, majd harmadnapi feltámadásával az örök élet, az üdvösség bizonyságát hozta.
Jézus élt.
Hogy a teremtő Isten fia volt-e?
Ki tudja.
De szeretett. De irgalmas volt. Lehajolt.
A fény, az igazság reménye volt a legelesettebbeknek is.
Mindenkinek megnyitotta az utat az Istenhez – a por, a sár, a bűn emberének is.
Istenessé tette az istentelenséget, így hozta közel az Istent azoknak is, akik miközben látni akartak a sötétben, ott önmaguk romlottságán kívül semmit nem találtak.
Jézus közössé tette az Istent.
Megfeszítésének napján tisztelgek a Tanító előtt, aki az Isten fiának mondta magát.
Akkor is, ha van Isten. Akkor is, ha nincs.”
(Gyurcsány Ferenc/Facebook)
