Szintet lép az eljárás.
További EU-s forrásokat fagyaszthatnak be, ezúttal a szuverenitásvédelmi törvény miatt. Bár az Európai Bizottság (EB) már beperelte Magyarországot az Európai Unió Bíróságán (EUB) a szuverenitásvédelmi törvény miatt, még egy front nyílhat a vitatott jogszabály miatt – értesült a nepszava.hu.
Megírtuk, az uniós testület még 2024 februárjában indította el az eljárást, mert úgy látják, a törvény sérti uniós jog számos rendelkezését. Tavaly novemberben már kiderült, a bizottság továbblépteti a magyarországi szuverenitási törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárást.
Újabb uniós pénzek befagyasztása jöhet
„Újabb következményei is lehetnek a magyar szuverenitásvédelmi törvénynek, ha az EB úgy ítéli meg a már elindult vizsgálatában, hogy az uniós Alapjogi Chartával is ütközik a jogszabály”
– mondta Piotr Serafin, a bizottság költségvetésért felelős uniós biztosa szerdán az Európai Parlamentben. Serafin két szakbizottság előtt értékelte, hogyan működik a magyar pénzek felfüggesztésénél is használt úgynevezett feltételességi mechanizmus. A biztos nem fejtette ki, hogy pontosan milyen következménye lehetne a vizsgálatnak, ha az elmarasztalnák a törvényt.
A portál egyik forrása azonban megerősítette, hogy amennyiben arra a következtetésre jutnának, hogy az Alapjogi Chartával ellentétes a törvény, akkor akár
újabb források befagyasztását is kezdeményezhetné a testület.
Kapcsolódó: Molnár Csaba: Orbán Viktort az EU-ban levegőnek nézik
A már befagyasztott pénzek is szóba kerültek
Az eddig felfüggesztett pénzekről is beszélt a biztos. Szerinte továbbra is
a magyar kormánynál pattog a labda,
a kabinetnek kell lépnie, hogy az ország hozzáférjen a már befagyasztott forrásokhoz.
Mint emlékezetes, jogállamisági és átláthatósági problémák miatt az Orbán-kormány 2024 december 31-én bukott el egymilliárd eurót, ugyanis nem vezette be azokat a változtatásokat, amik az uniós források elköltésének átláthatóságát és további korrupció elleni garanciákat biztosítottak volna. Az Európai Unió történetében ez volt az első eset, hogy egy tagállam elbukja a kohéziós politikából származó forrásait.
Más okból is fagyasztottak be forrásokat
Serafin emlékeztetett: a magyar kormány lépései nélkül idén decemberben újabb egymilliárd eurónak mondhat búcsút az ország.
A biztos kitért a privatizált magyar egyetemek politikai befolyásoltsága miatt visszatartott Erasmus-pénzekre is. Kiemelte, hogy bár az EB korábban világos feltételeket szabott az alapítványi fenntartású egyetemek ügyében, a magyar Országgyűlés olyan törvényt fogadott el tavaly év végén, amely nem orvosolt minden problémát, ezért maradt életben a felfüggesztés – írta a portál.
Tavaly novemberben megírtuk, hogy közel 21 egyetem több mint harmincezer diákja és oktatója
vár teljesen feleslegesen arra, hogy részt vehessen az Erasmus-programban,
mert az Orbán-kormány nem volt hajlandó egy lépést sem tenni ennek érdekében.
Megoldás lehet a közvetlen támogatások növelése?
A portál emlékeztetett, mivel a magyar kormány döntései miatt nem jut minden uniós forrás azokhoz, akiknek szánják, többször felmerült már, hogy
nagyobb szerep jusson a közvetlen támogatásoknak.
Piotr Serafin elmondta, szerinte fontosak lennének olyan „okos” szabályok, amikkel a támogatások eljutnak a magyar állampolgárokhoz, bár „nem egyszerű megkerülni egy kormányt”.
Az Erasmus és kohéziós pénzeken túl a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alapból további 10,4 milliárd euróhoz nem férünk hozzá. Ezek a pénzek 2026 végén vesznek el végleg, ha nem lép addig a magyar kormány.
Kapcsolódó:
Orbánék őrjönghetnek: Dobrev Klára nyilvánosságra hozott egy belső levelet (+ fotók)
Kiszivárgott: Egyre nagyobb a diktatúra a modellváltáson átesett egyetemeken
