A mesterséges intelligencia számára nem álltak rendelkezésre a korábbi kutatási adatok.
A mesterséges intelligencia lassan felülmúlja a legeredményesebb kutatók eredményeit
Olyan
mikrobiológiai kutatási eredményt sikerült két nap alatt generálnia
a Google által fejlesztett mesterséges intelligenciának, ami a kutatóknak tíz évbe került.
A Co-scientist nevű eszköz egy egyszerű promt (leírás és kérdés) alapján jutott ugyanarra a következtetésre, mint a londoni Imperial College kutatói.
A csoport vezetője, José Penadés azt mondta a BBC-nek, hogy „sokkot kapott”, amikor látta, hogy mire képes az eszköz. Mivel a kutatási eredményeit nem publikálta, így valószínűsíthető volt, hogy a mesterséges intelligenciának nem volt hozzáférése a kutatási adatokhoz. Penadés megkérdezte erről a Google dolgozóit, akik megerősítették, hogy az MI magától jutott a szuperbaktériumok felépítésével kapcsolatos hipotézisre és bizonyítására.
Évekig tartott a kutatási hipotézis felállítása a kutatók számára
Pendés azt is elmondta a BBC-nek, hogy már azon hipotézisük felállítása is évekbe telt, amely szerint a multirezisztens baktériumok olyan módon képesek terjedni, hogy vírusokból álló csóvát vagy farkat hoznak létre, amelyek könnyebbé teszik a fajok közötti terjedésüket. Az említett függelékek egyfajta „kulcs”-ként működnek, mintegy megnyitva az utat a különféle gazdafajok között.
Penadés olyan módon vetette fel a problémát az AI-nak, hogy nem közölte vele a kulcs-hipotézist, az azonban néhány másik elméletet is bedobva
ugyanerre a kiindulópontra jutott.
Penadés azt mondta a történtekre, hogy „úgy érzem, ez meg fogja változtatni a tudományt.”
Új korszak kezdődik?
Ebben igaza is lehet a kutatónak, ugyanis – bár ez egy önkényesen nagy ugrás a Penadés kutatási eredményeinek generálásához képest – egyre több szakértő jósolja a szingularitás megjelenését az idei évre. A szó azt a jelenséget reprezentálja, amikor az AI intelligenciája messze meghaladja a legintelligensebb emberekéét is. Azaz
a technológiai fejlődés olyan gyorsan történik,
hogy az emberi agy számára robbanásszerűnek és egyszeri pillanatban létrejövőnek tűnik.
„Az első ultraintelligens gép lesz az utolsó találmány, amit az emberiségnek fel kell fedeznie”
– mondta Irving John Good 1965-ben, valamelyest optimista hangvételben, arra utalva, hogy az adott gép újabb és újabb gépeket fog feltalálni, ezzel létrehozva az intelligencia-robbanást. Good akkor azt feltételezte, hogy a „gép” majd maga fogja tudatni az emberekkel, hogy hogyan lehetne elkerülni, hogy ellenük forduljon.
Nem pontosan mérhetők fel a következmények
A legnagyobb kihívás, amit a technológiai szingularitás az emberiség elé állít, az, hogy nehezen megjósolható, hogy milyen hatással lesz a világ történéseinek további alakulására. Az kevéssé tűnik valószínűnek, hogy az AI egyszer csak valami miatt úgy dönt, hogy nem szívleli az emberiséget és ellene fordul, mert erre nincs sci-fi kánonon kívül eső észszerű indok, ugyanakkor az emberi léptékű moralitáson kívül eső döntések is megjelenhetnének.
Azonban a technológiai robbanás, vagy szingularitás nem maga az AI, az csupán a legerősebb technológia, ami sietteti az eljövetelét, mert felhasználható a más új technológiák fejlesztéséhez.
Nick Bostrom filozófus és AI-szakértő arra figyelmeztetett, hogy egy-két év múlva ott tarthat az emberiség, hogy ez megtörténik. Szerinte az ember rövidesen már nem lesz képes észrevenni azt, amikor nem egy másik homo sapiens-szel, hanem egy szuperszámítógéppel lép interakcióba, mert az okosabb lesz nála.
Mostanra teszi a robbanás időpontját a Nobel díjas Jeoffrey Hinton, a Torontoi Egyetem professzora, akit az AI keresztapjának is hívnak: ő úgy gondolja, a tény, hogy már léteznek AI-ágensek, azaz olyan „robotok”, amelyek nemcsak „számolási”, hanem gyakorlati feladatokat is megoldanak, azért okoznak problémát, mert képesek célirányosan megoldani feladatokat.
A mesterséges intelligencia átveszi a kontrollt?
Ilyen esetekben nem egylépéses a megoldás, hanem „alcélok” meghatározására is szükség van. Amennyiben az AI erre képes, egyik „alcélként” határozhatja meg azt, hogy több kontrollt szerezzen a teljes folyamat, illetve bármi más felett, hiszen ez megkönnyítené a hatékony működését.
Hinton úgy írja le az AI „hatalomátvételét”, mintha egy olyan helyzetet feltételeznénk, amelyben háromévesek irányítják a világot (az emberek) és egy harmincévestől (a szuper-AI) kérnének segítséget valamilyen probléma megoldására. Egy ilyen helyzetben egy harmincévesnek nem túl nagy feladat meggyőzni a háromévest, hogy adja át a hatalmát.
Hinton ezzel azt állítja – és igaznak is tartja –, hogy ezek a modellek, nagyjából úgy „gondolkodnak”, mint az emberek, illetve ezek a legjobb modellezői az emberi gondolkodásnak. Csak mivel ezek intelligensebbek, mint az ember, nem logikus azt gondolni, hogy egy kevésbé intelligens entitás kontrollálja az inkább intelligenset.
Hinton még arra is ad magyarázatot, hogy miért nem érvelhetünk azzal, hogy sok esetben kevéssé okos emberek irányítanak sokkal okosabbakat: azt mondja, ezekben az esetekben az intelligenciakülönbség nagyságrendekkel kisebb, mint az ember és a szuperintelligencia közötti.
Ami ugyan erősen kérdéses, de lehet mellette felhozni érveket, az a tudatosság megjelenése a szuperintelligenciákban. Hinton erről is úgy gondolja, hogy ez már meg is történt és azzal érvel, hogyha egyetlen emberi agysejtet kicserélünk egy nanotechnológiával előállított szuperintelligenciára, akkor az emberi agy továbbra is tudatos marad és együttműködne benne az GAI és az emberi neuronok, azaz a teljes rendszer tudatos lenne.
2026-ban jön a fordulat?
Az Anthropic AI-fejlesztő vállalat vezérigazgatója Dario Amodei is 2026-ra teszi a gépek emberi intelligenciának való felülmúlását, ugyanakkor vannak azért óvatosabb becslések is, amelyek néhány évtizedet még adnak a folyamat végbemenetének.
Egy metaanalízis során 8590 tudós és a témában otthon levő vállalkozó bevonásával arra próbáltak rájönni, hogy hogyan változnak a szingularitás elérése vonatkozó predikciók (előrejelzések) a közelmúltbeli AI-fejlesztési ugrások tükrében. A vizsgálatban nem választották külön a GAI és az AI szuperintelligencia megjelenésének határát, a határterületek összevonását számításba véve arra az eredményre jutottak, hogy az AGI mindenképpen meg kell, hogy jelenjen a következő fél évszázadban.
(bbc.co.uk/popularmechanics/Nyugati Fény)
