Ausztria mérsékelt pártjai között megszületett a megállapodás a nagykoalíció létrehozásáról.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) megegyezett a hárompárti koalíció megalakításáról – jelentették be a pártok csütörtökön az osztrák APA hírügynökségnek.
Hárompárti nagykoalíció alakul Ausztria mérsékelt pártjainak részvételével
A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést.
Emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén, és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.
A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas „Most helyesen cselekedni. Ausztriáért„, programtervezet szolgál.
A tervezet hangsúlyosan a „konszenzust és pragmatizmust” helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára
„a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg”.
Sikertelen tárgyalásokon vannak túl
A dokumentum utalt az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is.
„Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk.
Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról,
Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban.”
A programtervezet szigorú menekültügyi intézkedéseket fogalmaz meg. A családegyesítést „azonnal” leállítják – legalábbis ideiglenesen –, és
napirendre tűzik a kiskorúak fejkendőviselési tilalmát is.
Védik a bérlőket
A program a bérleti jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, például
a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamát öt évre emelik.
A koalíciós partnerek folytatnák az osztrák fegyveres erők fejlesztését, valamint részvételét a Sky Shield együttműködésben.
Tekintettel a „jelenlegi gazdasági kihívásokra„, az új szövetségi kormány hét év alatt tervezi végrehajtani a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálást a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében.
A költségvetési terv 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.
A miniszterek személyéről még nem született megállapodás
A miniszteri posztok kiosztásáról a dokumentum nem tett említést.
Azt a pártok közötti egyeztetések során tervezik véglegesíteni az elkövetkező napokban.
Az új szövetségi kormány beiktatásának lehetséges időpontja továbbra is a jövő hétfő.
Ennek előfeltétele, hogy a pártbizottságok zöld utat adjanak a koalíciós paktumnak. A koalíciós megállapodás elfogadásához kétharmados többségre van szükség.
Megemelnék a bankadót
Az új koalíció azt tervezi, hogy megemelik a bankadót,
hogy ezzel „méltányos hozzájárulást” biztosítsanak a költségvetési hiány betöméséhez.
Az illetéket 2025-ben és 2026-ban 500 millió euróra emelik, majd ezt követően 200 millió euró körüli összegre csökkentik a csütörtökön közzétett kormányprogram szerint. A bankok 2023-ban valamivel több mint 150 millió eurót fizettek „stabilitási illeték” formájában.
A kormány elkötelezi magát az „átfogó pénzügyi oktatás” erősítése mellett is a háztartások költségvetése, a megtakarítások, a biztosítások és a különböző befektetési eszközök tekintetében.
Küzdenek a „politikai iszlám” ellen
A szélsőségek és a terrorizmus elleni fellépés keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a „politikai iszlám” elleni küzdelem mellett. További
büntetőjogi rendelkezéseket terveznek a vallási indíttatású szélsőségek ellen.
Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével.
A kormány emellett nemzetközi mintára „nemzeti cselekvési tervet” kíván kidolgozni a „szélsőjobboldali fenyegetés” ellen. Ennek keretében
évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről.
Az infláció ellen is felveszik a kesztyűt
A leendő kormány fontos feladatának tekinti az infláció elleni küzdelmet.
Ennek érdekében megfontolja az árfelügyelet bevezetését azokon a területeken, „ahol nem a szabad piacgazdaság elvei érvényesülnek„.
A 2024 őszén tartott választásokon a Herbert Kickl vezette, jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb szavazatot. Ám az államfő végül nem Kicklt bízta meg kormányalakítással, hanem a néppártot vezető Karl Nehammert.
Az ÖVP, az SPÖ közti első koalíciós tárgyalások kudarccal végződtek. Ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ vezetőjét kérte fel, hogy alakítson kormányt, de az Osztrák Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a néppárttal. Ezután kezdett ismét koalíciós egyeztetéseket az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
