Rendesen megrázta a pofonfát Orbán: Cáfolták a miniszterelnököt, gazdasági krízisre figyelmeztetett a neves közgazdász

Nem az a kérdés, hány gyerek születik, hanem hogy lesz-e munkájuk – jelezte Pogátsa Zoltán.

Az ismert közgazdász úgy gondolja, Orbán Viktor évértékelő beszéde lényegében csak politikai megközelítéseket tartalmazott, a meglévő költségvetési források újraelosztására fókuszált, holott a magyar gazdaság valós helyzetének elemzésére lett volna égető szükség.

Orbán Viktor mélyen hallgat arról, mekkora bajban van valójában Magyarország

Pogátsa Zoltán az Indexnek elmondta, Orbán évértékelője nem foglalkozott a magyar gazdaság valódi kérdéseivel, problémáival.

„Széles körű egyetértés van abban, hogy Magyarország legfőbb gazdasági kihívása

a termelékenység és a versenyképesség elmaradása az uniós versenytársakhoz képest”

– hívta fel a figyelmet a szakember. Orbán Viktor korábban még maga is beszélt „versenyképességről” az EU-elnökség idején, de már nem beszél róla. A közgazdász szerint az említett tényezők következtében hazánk az EU-s rangsor végére került a bérek és jövedelmek tekintetében is, mivel a magyar gazdaság alacsony termelékenysége csak ilyen szintű béreket tesz lehetővé (!).

Orbán Viktor és Európa versenyképessége

Jelezzük, ezek a megállapítások gyökeresen ellentmondanak a magyar kormány által képviselt propagandának álláspontnak. Orbán Viktor „repülőrajt”-ról, gazdasági sikertörténetekről beszélt korábban, és feltett szándéka volt az is, hogy Európa versenyképességével foglalkozzon, mert szavai szerint ő ehhez is ért.

„Az európai versenyképesség hanyatlása a legsúlyosabb kihívás”

– fogalmazott a miniszterelnök tavaly októberben a saját honlapján. Az MTI akkori beszámolója szerint „az európai versenyképesség »hanyatlását« nevezte az egyik legsúlyosabb kihívásnak Orbán Viktor miniszterelnök kedden Strasbourgban, jelezve,

a magyar elnökség öt évre szóló, új európai versenyképességi paktum elfogadására tesz javaslatot”.

Pogátsa arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbánnak ezekre a kérdésekre válaszolnia kellett volna, illetve vázolnia kellett volna az ehhez szükséges megoldási javaslatokat is. Vagyis részleteznie, hogy mi az oka annak, hogy Magyarország versenyképessége és termelékenysége jelentősen elmarad a versenytársaitól. Ezt egyáltalán nem tette meg a miniszterelnök, bár évértékelő beszédet tartott.

„Ez az évértékelő beszéd a létező torta újraelosztásáról szólt, hogy a költségvetésen belül különböző átcsoportosításokkal

kiket akarnak kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzetbe hozni, nem pedig arról, hogyan tudna nagyobb lenni a torta”

– mondta Pogátsa Zoltán. Úgy véli, Orbán választói csoportokról beszélt, a gazdasági problémákról nem, azonban szerinte egy évértékelőnek alapvetően a magyar gazdaság helyzetét kellene értékelnie, ehelyett a beszéd egyes társadalmi csoportok előnyben részesítéséről szólt mások kárára.

A miniszterelnök egyáltalán nem beszélt gazdasági kérdésekről

Arra a felvetésre, hogy esetleg volt-e bármi a miniszterelnöki évértékelőben, amit támogatólag ki tudna emelni, azt válaszolta, ő sajnos nem tud mondani ilyet.

„Nagyon fontos lenne a gazdaság egészét érintő nagy kérdésekről beszélni, azonban a beszédben elhangzott intézkedések inkább

a költségvetési egyensúlyt rontják egy már eleve jelentős hiánnyal küzdő helyzetben.

Emellett nem látom, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen bevételi forrásokkal kívánnák ellensúlyozni a hatásait, miközben az igazságosságuk is megkérdőjelezhető”

– figyelmeztetett a közgazdász.

Az árstop újbóli bevezetéséről

A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bejelentett esetleges újbóli árkorlátozásokkal kapcsolatban elmondta, évek óta probléma, hogy infláció idején a különböző árak eltérő mértékben emelkednek, azonban a kormányzat nem fordít kellő figyelmet ezeknek az okoknak a feltárására és monitorozására.

„Egy jól működő gazdaságirányításnak azonosítania kellene, hogy egyes termékek és szolgáltatások áremelkedése milyen külső vagy belső tényezőkre vezethető vissza, és szerkezeti megoldásokat kellene keresnie ezek kezelésére”

– közölte. A szakember egy példán keresztül érzékeltetve jelezte, hogy ha néhány évvel ezelőtt az élelmiszerek inflációja 45 százalék volt, és azon belül például a tej és a sajt ára kiemelkedően megugrott, akkor fontos lett volna megérteni ennek a hátterét. Hozzátette, ha jelenleg a szolgáltatások ára emelkedik jelentős mértékben,

a kormánynak elemeznie kellene ennek okait és megfelelő beavatkozásokat kidolgoznia (!).

Értésre adta: a magyar gazdaság tekintetében súlyos problémák merülnek fel, amelyeket nem a végállapotban, vagyis a tünetek szintjén kellene kezelni, hanem a kiváltó okokat kellene feltárni. Ha bizonyos termékek áremelkedése külső tényezőkre vezethető vissza – például a kakaó, kávé vagy narancs világpiaci árának emelkedésére –, akkor erre más típusú válaszokat kell adni. Ugyanakkor, ha a szolgáltatószektor folyamatos áremelkedése belső okokra vezethető vissza, akkor annak gyökereit kellene kezelni – részletezte.

A magyar kormány csak a tüneteket kezeli, ha kezeli

„Ehhez elengedhetetlen lenne, hogy a minisztériumok rendelkezzenek megfelelő elemző kapacitással, amely képes feltárni, értékelni és kezelni ezeket a belső tényezőket. Ez a fajta elemzői munka azonban jelenleg hiányzik, és

a kormányzat rendszeresen csak a tünetek kezelésére koncentrál ahelyett, hogy a problémák valódi okait orvosolná”

– hangsúlyozta Pogátsa Zoltán.

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor bejelentette, bevezetik a két- és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó szja-mentességet, jelezte: a szja-mentesség kiterjesztése leginkább az állami adóbevételek csökkenéséhez vezet, mert jelenleg sok kétgyermekes anya adózik, így egy ilyen intézkedés jelentős bevételkiesésekkel jár. Úgy véli, ez kedvezőtlen irány, mert rövid időn belül is komoly bevételkieséssel jár, továbbá olyan politikai versenyhelyzetet teremt, amelyben egyre több társadalmi csoport kaphat adókedvezményeket.

A közgazdász kiemelte, hogy amennyiben ez a tendencia folytatódik, úgy a politikai szereplők

kényszerpályára kerülhetnek.

„Egy ilyen verseny végeredménye pedig az lehet, hogy az állam a saját bevételeit építi le, ami hosszú távon fenntarthatatlan”

– vetítette előre. Pogátsa szerint társadalmilag is igazságtalan a miniszterelnök bejelentése, hiszen azt az üzenetet hordozza magában, hogy két gyerek többet ér, mint egy.

„Azok, akik csak egy gyermeket vállalnak – akár azért, mert nem tudnak többet –, hátrányos helyzetbe kerülnek az intézkedés miatt”

– mondta, hozzátéve, ez nem méltányos eljárás a kormány részéről. Meglátása szerint „megkérdőjelezhető, hogy a miniszterelnök hogyan tehet olyan hosszú távú ígéreteket, amelyeket a későbbi kormányoknak kellene betartaniuk”.

„Vagy az a helyzet, hogy a miniszterelnök olyan ígéretet tesz, amelynek betartására nincs garancia,

vagy pedig azt feltételezi, hogy mindig kormányon marad,

ami viszont megkérdőjelezi a politikai váltógazdaság elvét”

– fogalmazott.

A súlyos költségvetési hiány korlátozza a magyar gazdaság mozgásterét

Kiemelte, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé az ilyen mértékű adóbevétel-kiesést. Az államháztartás évek óta jelentős költségvetési hiánnyal küzd, így az államnak nincs mozgástere arra, hogy lemondjon ezekről a bevételekről.

Rámutatott arra is, hogy bár az intézkedés célja elvileg a születésszám növelése, ennél lényegesebb kérdés, hogy a megszülető gyermekek milyen termelékenységgel fognak dolgozni a jövőben. Véleménye szerint először a jelenlegi munkavállalók jövedelemtermelő képességét kellene növelni, mert ha ez nem valósul meg, akkor kérdéses, mennyire megalapozott és felelősségteljes célkitűzés a születések számának ösztönzése.

„Először a gazdasági feltételeket kellene javítani, hogy a lakosság meg tudjon élni,

és csak ezután lehetne reális kérdés a gyermekvállalás ösztönzése”

– mondta, hozzátéve, a prioritásnak a termelékenység és a jövedelemtermelő képesség javításának kellene lennie.

Tovább romlott a nyugdíjasok helyzete is Magyarországon

A nyugdíjasok helyzete jelentősen romlott Magyarországon az elmúlt években. Az átlagbérhez viszonyítva az átlagnyugdíj mértéke a háromnegyedéről a felére csökkent, valamint a nyugdíjkiadások GDP-arányos mértéke nagyságrendileg a felére esett vissza. Nálunk kevesebbet csak Málta és Írország költ nyugdíjakra – ismertette. Szerinte a nyugdíjasok jövedelme az elmúlt évtizedben komoly károkat szenvedett, ezért a helyzet rendezésére nem az áfa-visszatérítés a megfelelő válasz, hanem a nyugdíjak közvetlen emelése.

Kapcsolódó:

Gyurcsány Ferenc: A gyilkossal való nász megbocsáthatatlan Orbánnak! (+videó)

Durván kiosztották a miniszterelnököt: Orbán elvesztette a kapcsolatát a valósággal!

Ilyen volt Orbán 2025-ös évértékelője: Itt vannak a nagy bejelentések (+videó)

Valódi Hírek